Prostitúcióra kényszerítés, munkacélú kizsákmányolás, házi rabszolgaság, azaz csicskáztatás. Mind az emberkereskedelem különböző formái. Nem kell feltétlenül konkrét adásvételre gondolni a szó hallatán, elég, ha az elkövető megtévesztéssel vagy kényszert alkalmazva hasznot húz az áldozatából. A modern kori rabszolgaság mértékét vizsgáló Global Slavery Index legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon körülbelül 36 ezer ember él jelenleg is emberkereskedelem áldozataként, míg az egész világon 40,3 millióan.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet, az IOM kutatásai ezeket az eredményeket tovább részletezik: Magyarországon évente 5-20 ezer fő közé teszik a kényszer-prostitúció, 10-40 ezer fő közé a munkacélú kizsákmányolás áldozatainak számát. Az Európai Unióban nálunk csak Bulgáriában és Romániában rosszabb a helyzet.
Az áldozatok valódi számát csak becsülni lehet, ugyanis az emberkereskedelemhez kapcsolódó bűncselekmények egy része soha nem is kerül a hatóságok szeme elé. A becsült áldozatszámhoz képest beszédes adat, hogy a bejelentett esetek száma évente nem éri el a százat.
Főleg prostitúcióra kényszerített vagy szexrabszolgaként tartott nőkkel, lányokkal foglalkozik a Baptista Szeretetszolgálat 14 éve működő, emberkereskedelem elleni programja. A szervezet védett házakban – úgynevezett shelter-ekben – bújtatja a fogva tartóik vagy futtatóik elől menekülő áldozatokat, akikkel közben szociális szakemberek, pszichológusok foglalkoznak, hogy a saját tempójukban, de feldolgozzák a velük történteket.
A szeretetszolgálat három védett házat működtet országszerte, amik összesen egyszerre harminc főt tudnak befogadni. Az egyikben az Index is járt néhány évvel ezelőtt. Egy-egy ilyen, kívülről teljesen átlagos családi háznak látszó – ingatlanban átlagosan 1,5-2 évet maradnak az áldozatok. Hogy általában kik és hogyan esnek az emberkereskedelem e típusának áldozatául, és miért nagyon nehéz felelősségre vonni az elkövetőket, arról, cikkünk folytatásában, ide kattintva olvashat bővebben. Riportalanyaink teljes történetei pedig a képre vagy a fejezetcímre kattintva elérhetőek.
A barátnőm bedrogozott, Svájcban ébredtem
Zita 28 éves volt, amikor terhes lett egy három éve tartó, de zűrös kapcsolatban, és az első pillanattól biztos volt benne, hogy nem akarja megtartani a magzatot. Egy barátnőjét kérte meg, hogy kísérje végig a folyamaton, és mivel nagyon tartott az abortusztól, nem mondott nemet, mikor a nő azt javasolta, egy bulival ünnepeljék meg, hogy túl vannak a dolgon. Másnap Zita Svájcban ébredt, egy magyar családhoz került, akik közölték vele, hogy amint teljesen felgyógyult a műtétből, neki is kezdhet a munkának prostituáltként. Zita végül mindössze két napot dolgozott egy bárban a svájci Luzernben, mialatt 12 férfival kellett akarata ellenére lefeküdnie. Harmadnap – miután erőt gyűjtött a bárban dolgozó többi lány rémes történeteiből – megszökött a szobája nyitott ablakán keresztül.
Egy svájci Frauenhaus-ban eltöltött néhány hónap után a Baptista Szeretetszolgálat bújtatta itthon saját védett házában, míg a veszély elmúltával el nem jött az idő, hogy Zita új életet kezdhessen. Interjúnkból kiderült, hogy nem a svájci két és fél hét volt az egyetlen eset, hogy a fiatal nőt fogva tartották. Zita teljes történetét ide kattintva olvashatja.
Rengeteg viszontagság után újra rátalált az anyjára
A spanyol buliszigetről, Ibizáról kellett kimenekíteni a most 27 éves Ritát, aki tudatosan ment prostituáltként dolgozni a szigetre, csak arra nem számított, hogy a megkeresett pénzből majd egy fityinget sem lát. A “leadó” után, amit a stricijének fizetnie kellett, még a megmaradó pénz is elment a lakhatásra, amikor pedig teherbe esése után Rita szeretett volna kilépni az egészből, futtatói nem hagyták. Végül sikerült egy ottani anyaotthonban védelmet találnia. Már a baptisták itthoni védett házában született meg most már lassan kétéves kisfia, akivel most is abban a szobában élnek ketten, ahová Rita évekkel ezelőtt Spanyolországból érkezett.
Rita az egyik az öt nő közül, aki állami gondozásban nőtt fel, akinek a történetén keresztül kicsit jobban megérthető, miért válnak szexuális kizsákmányolás áldozatává olyan könnyen a család nélkül nevelkedő gyerekek.
Sírtam, letettem mindent elé és megszülettem még egyszer
Barbi / Fotó: Végh László
Tíz éven keresztül adták-vették és kényszerítették prostitúcióra a most 31 éves Barbit, és bár ennek már több mint négy éve vége van, a lány még mindig a vele történtek miatt szenved. Szorongásos depressziót és vissza-visszatérő migrénes fejfájást hozott magával, amikor terhesen elmenekült futtatóitól Németországban. Hazatérve ő is a baptistáknál talált helyet, de azóta már átköltözött egy közeli fogyatékos otthonba, ahol enyhe értelmi sérültként kapott helyet. Sérült emberek is gyakran válnak áldozattá, főleg, ha olyan szeretetéhség van bennük, mint Barbiban, ami könnyen kihasználhatóvá teszi ezeket az embereket.
Barbit már kamaszkorától kezdve használták szexjátékszerként a környékbeli fiúk és férfiak, a dolog miatt óriási szégyent érző lányt viszont az taszította egyre mélyebbre, hogy a szülei megbélyegezték emiatt.
Ha egyszer belekerülsz, megmérgezi az életed
Nem szökésben volt, hanem kisfiának erőszakos, bántalmazó apjától menekült Evelin, a fiatal anyuka, amikor három évvel ezelőtt bekerült a szervezet egyik védett házába, de az emberkereskedelem is bőven megjelenik a történetében. Evelin 11 évesen került állami gondozásba, de rendszeresen megszökött az otthonokból, és még 14 éves sem volt, amikor először kiállt az utcára. A fiatal lányt is stricik adták-vették, akik soha nem mondták el mennyit fizettek érte, csak annyit, hogy még mindig nem dolgozta le azt.
„Akkor olyan kis buta voltam! Én is azt hittem, hogy jó dolog prostituáltnak lenni. Dolgozz, keresd a pénzt, teljesen természetes módja ez egy lánynak. Tizenévesen kellene lenni egy anyának, egy apának, nagyszülőnek, akárkinek, aki eléd teszi a reggelit, elküld iskolába, meg barátoknak, akikkel utána lógsz. Ez nekem sose volt. Így keveredtem oda ehhez a közeghez. Ha egyszer belekerülsz, megmérgezi az életed.” – értelmezi sok évvel később Evelin, miért vett rossz irányt akkoriban az élete.
Egy falubeli vassal fizetett, hogy elvihesse
Gabriella két éven keresztül élt szexrabszolgaságban egy délnyugat-magyarországi faluban. Egy egész család tartotta fogva, és kényszerítette prostitúcióra, a településen és környékén élő férfiak egy kis pénzért kedvükre használhatták. Gabriellával ráadásul három gyereke is együtt élt egy szoba-konyhás lakrészen – a férfi, aki először a bizalmába férkőzött, majd fogva tartója lett, úgy csinált, mintha ők – időközben megszületett közös gyerekükkel együtt – egy család lennének.
Nehezen érthető, hogy ha gyerekei révén annyi ponton találkozhatott Gabriella a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, hogy nem tűnt fel egy szakembernek sem, hogy valami nincs rendben. Miután Gabriella egy rég várt alkalmas pillanatban kiszabadult és a szeretetszolgálat intézményrendszerébe került, a gyerekek védőnője egyszer még segített is fogva tartóinak Gabriella nyomára akadni. Igaz, nem tudni, hogy direkt, vagy figyelmetlenségből.
