Elemzői várakozásoknak megfelelően nem történt változtatás a jegybanki kondíciókat illetően, így maradt a 2006 októbere óta érvényben lévő 8 százalékos alapkamat. A Reuters által a múlt héten megkérdezett 26 elemző közül 15 úgy vélte, hogy hétfőn a Monetáris Tanács nem módosítja irányadó kamatát. A kamatcsökkentés megkezdése ellen elsősorban a vártnál nagyobb bruttó béremelkedésről szóló múlt heti KSH-adatsor szólt.
Mint azt korábban írtuk, az ING prognózisa szerint év végére 6,5 százalékra csökken a jegybank irányadó kamata. Az elemzők többsége júniusra teszi a kamatvágási sorozat megkezdésének időpontját.
Béraggodalom
Simor András jegybankelnök többek között azzal indokolta a kamatcsökkentés elmaradását, hogy bár a bruttó bérek nem várt növekedése mögött ugyan részben a gazdaság fehéredése áll, ám ez továbbra is aggodalomra ad okot. Simor hozzátette azt is, hogy el kell kerülni, hogy az inflációs várakozások „beragadjanak”, és inflációként jelenjenek meg. Az elnök megjegyezte, hogy erre egyelőre semmi sem utal.
Simor úgy vélte, hogy a jelenlegi jegybanki alapkamat szint és politika mellett az infláció a jelenlegi magas szintről a monetáris politika számára releváns döntési horizonton várhatóan visszatér a középtávú célhoz, a folyamat azonban az előző inflációs jelentésben előrejelzettnél valamivel lassabb lesz. Hozzátette: adataik alapján a konvergencia program jól áll, de további intézkedésekre van szükség. Simor felfedte, hogy szoros szavazás volt: a Monetáris Tanács 7:6 arányban szavazott a szintentartásra.
Kisebb hiány
Az államháztartás eredményszemléletű (ESA szerinti) hiánya
az MNB előrejelzése szerint mind 2007-ben, mind 2008-ban alacsonyabb lehet Magyarország konvergencia programjában szereplő hiányszintnél. A jelentés a Pénzügyminisztérium 6,6 százalékos GDP-arányos hiányatervezete helyett 6 százalékos prognózist valószínűsít. Ezt elsősorban a bevételek várakozásunknál nagyobb növekedése okozza.
Az inflációs közlemény hozzáteszi: „alap-előrejelzésünk 2009-ben kevéssel meghaladja a kormányzat célkitűzéseit, összességében közel szimmetrikus kockázatokkal.”
Vártnál magasabb infláció 2009-ig
Az MNB elnöke hozzátette, hogy a konjunktúra-folyamatokat továbbra is a kedvező külső környezet (növekvő export) és a gyenge belső kereslet határozza meg. 2007-ben a gazdasági növekedés üteme jelentősen lassulni fog, elsősorban a fiskális konszolidáció és a lakossági fogyasztás visszaesése miatt. Ugyanakkor a jegybank inflációs jelentése szerint 2008 végéig a vártnál lassabb lesz az infláció csökkenése.
Az inflációs jelentésben egyben szerepel a 2007-es és 2008-as évre vonatkozó átlagos inflációs és maginflációs várakozás megemelése is. Az MNB inflációs jelentése szerint a maginfláció 5,7 százalék, míg az átlagos infláció 7.3 százalék lesz 2007-ben, míg ugyanezek a számok 3,4 százalékra és 3,6 százalékra módosulnak 2008-ban. A jelentés fő indokként említi az elmúlt hónapokban megfigyelt jelentős olajár-emelkedést, amely a gázártámogatás leépítése miatt a korábbi éveknél nagyobb inflációs hatással jár a jövőben. A magasabb infláció irányába mutat továbbá a versenyszféra gyors bérkiáramlása. Az elmúlt hónapok igen magas bérdinamikája – amelynek csak kisebb részét magyarázhatja a kifehéredés – középtávon bizonyosan nem konzisztens az árstabilitással.
Piacok
A tőzsde nem fogadta kitörő lelkesedéssel a hírt: a körülbelül délután 3 óráig stagnáló BUX-index ettől az időponttól egy 150 pontot meghaladó esésbe váltott, ahonnan csak 16 óra után kezdett visszakúszni. A BUX végül 25705 ponton fejezte be a kereskedést, ami 174,91 pontos esésnek felel meg a pénteki záróértékhez képest.
