Legközönségesebb honi fehérszőlő fajtánk az olaszrizling. Nemzedékek nőttek fel az olaszrizlinges poharat szorongatva a kertvendéglők bádogasztalai mellett. A borrendszerváltás óta a világfajták térhódításával teret veszít, de még így is belőle van a legtöbb. Igazi magyar szőlő, leginkább a Kárpát-medencében lakozik, a XIX. század végi filoxéra-járvány után terjedt el szinte mindenütt Magyarországon (Tokajt kivéve). Az olaszrizling (Wälschriesling, italico, vlassky) megbízható, jó termőképességű, jól bírja a fagyot és mindenhol kellemes, átlagos asztali bort ad.
Légli Olaszrizling, 2003
adottságokkal rendelkezik, az arisztokratikus, pengeszerű teuton rajnai ezért némi megvetéssel néz rá, a slampos és plebejus keleti rokonra, aki rendszertanilag nem is rokon. A rajnainak nincs igaza, mert az olaszrizling csodákra is képes, ha kemény kiképzést kap. Ha komolyan veszik, brutálisan korlátozzák a termést, ütik-vágják a cuccost, teljes érettségben vagy későn szüretelik, szidalmazzák és mindennek a tetejébe’ jó az évjárat, akkor a kis mitteleurópai olaszrizling emlékezetes borélményeket is képes adni.
Tendenciaszerű, hogy némely borászok a híg és átlagos olasz helyett ilyen arcosabb borokat formáljanak a hétköznapi szőlőből az utóbbi években. Közéjük tartozik a perfekcionista balatonboglári Légli Ottó is, kinek a szőlősgyöröki Banyászó dűlőben szüretelt olaszrizlingje a híg olaszrizling-útról elágazó új, koncentrált olaszrizling felé vezető út első állomása. Világos szalmasárga bor zöld villanásokkal, merőben gyümölcsös-almás impresszióval. Tiszta illat- és ízkép, fanyar tartalmasság. Nem túl komplex bor, de tartalmas, tüzes (14,5 százalékos) és boros, kis határozott szénsavval, hosszú lecsengéssel. Egy klassz újházi tyúkhúsleves után negyven csepp, majd (vad)szárnyas és fehér húsú halételek, végül egy kis kecskesajt. Egy efféle ételsort biztosan feldob a Légli – 10-12 fokra hűtött – ízléses címké-jű Olaszrizlingje, mely 2500 forintért kapható a vinotékákban.
