A tengerentúlon ugyanis nem közvetlenül választják az ország első emberét, a szavazók szándékait a különböző államokból annak népességével arányos számban delegált elektorok hivatottak képviselni. Így előfordulhat – miként 2000-ben meg is történt – hogy a többségi szavazat és az elektori szavazás végeredménye nem esik egybe: Al Gore országos szinten közel félmillió vokssal többet kapott, mint George W. Bush, utóbbi mégis 271 elektort tudott összegyűjteni előbbi 266 elektorával szemben.
A győztes mindent visz
Az elektori testület 538 helyét a tízévenként rendezett népszámlálás eredményei alapján osztják el az 50 állam, valamint Washington D.C. között. A legtöbb elektorral így a legnagyobb államok, mint Kalifornia (55), Texas (34), New York (31), míg a legkevesebbel – hárommal – a legkisebbek (Észak-Dakota, Dél-Dakota, Montana, stb.) rendelkeznek. Az egyes államokban általában a „győztes mindent visz” elve érvényesül, vagyis akié a legtöbb szavazat, azé az összes elektori mandátum. Így akkor is a nyertesé az állam összes elektori szavazata, ha csupán egy százalékkal nagyobb a támogatottsága mint az „ezüstérmesnek”.
|
Az állampolgárok voksolása után az elektorok formálisan összegyűlnek és leadják a szavazatukat valamelyik elnökjelöltre. Az elnökjelöltnek és helyettesének összesen 270 elektori szavazatra, azaz abszolút többségre van szüksége a végső győzelemhez. Ha nincs meg az abszolút többség, a képviselőház dönti el az elnökválasztás kimenetelét.
Hogyan szavaznak az elektorokra?
A szavazásra az amerikaiak nem alanyi alapon jogosultak, hanem regisztrálni kell magukat. A hagyományosan alacsony részvételt a mostani választáson a regisztráció egyszerűsítésével próbálják megszüntetni, mindenütt biztosítva azt, hogy a választó akár a szavazás előtt regisztrálja magát. 2000-ben a szavazó korú állampolgároknak 70-80 százaléka regisztrálta magát, de közülük sem ment el mindenki szavazni.
Bonyolítja a helyzetet, hogy jelenleg hat különböző szavazási technológia van érvényben, a lyukasztásos módszertől a kézi összeszámolású papírcédulákon át az érintőképernyős megoldásig. Ezek jelentős része igen elavult technológiát képvisel – 2000-ben például a floridai lyukkártyás rendszernél nem volt egyértelmű, mi számít érvényes szavazatnak; sok kártya ugyanis nem volt teljesen átlyukasztva
|
A legutóbbi választásokat követően mindenesetre, amikor is Floridában 537 szavazat döntötte el az elnökválasztás kimenetelét – és a demokrata Al Gore tábora újraszámlálást kezdeményezett -, egy szövetségi törvénnyel 3,9 milliárd dolláros alapot hoztak létre a választási adminisztráció tökéletesítésére, a mechanikus szavazói rendszerek lecserélésére modernebb technikákkal.
A pártok ezzel együtt sem bíznak semmit a véletlenre. A demokraták például 8 ezer ügyvédet küldtek Floridába és Ohióba, a két kritikusan fontos kulcsállamba a választások ellenőrzésére. Gondok azért így is akadnak. Egy tréfás kedvű szavazónak például sikerült a macskáját is választónak regisztráltatnia. Igaz, ennek komolyabb jelentősége csak akkor lett volna, ha házi kedvenc a szavazatát is le tudja adni.