1,2 milliárd: ennyi gyereket fenyeget világszerte valamilyen konfliktus, szegénység vagy hátrányos megkülönböztetés. Ráadásul sokan ezek közül nem csak egyet kénytelenek átélni, sőt, 153 millióan mindhárom fenyegetéssel szembesülnek egyszerre – derül ki a Save The Children nemzetközi segélyszervezet jelentéséből.
A 175 vizsgált ország természetesen nem egyenlő mértékben érintett, legkevésbé a szingapúri, a szlovén és a norvég gyerekek vannak kitéve az említett fenyegetéseknek. A lista utolsó helyeit afrikai országok foglalják el: a leginkább kilátástalan helyzetben a Közép-afrikai Köztársaság, Mali és Niger területén élő gyerekek vannak. Magyarország a lista 32. helyén áll.
Milyen fenyegetésekkel is kell pontosan szembe néznie ennek az 1,2 milliárd gyereknek?
Egymilliárdan közülük valamelyik szegénység által sújtott országban élnek. Ők azok, akik közül sokan az ötéves kort sem érik meg, vagy ha igen, akkor az alultápláltság visszafogja a fejlődésüket. Sokuknak pedig az sem adatik meg, hogy iskolába járjanak, ehelyett gyerekmunkára fogják őket vagy házasságra és gyerekvállalásra kényszerítik őket.
Ezen kívül világszerte 240 millió gyerek él valamilyen konfliktus által sújtott országban, ahol az előbbiekhez hasonló veszélyek leselkednek rájuk. 575 millió kislány pedig olyan országban él, ahol a gyerekeket házasságba és gyerekvállalásba hajszolják, mielőtt ezekre még akár érzelmileg, akár fizikailag készen állna.
A Bangladesben élő 15 éves Lucky arról számolt be, hogy családja olyan szegény, gyakran előfordult, hogy két-három napig egyáltalán nem ettek. „Hiába szerették volna a szüleim, ha továbbtanuljak, sajnos nem tehettük meg, így inkább férjhez adtak”, mondta.
Fót: Zakir Hossain Chowdhury/NurPhoto/AFP
A jelentés kitér arra is, hogy sosem menekültek még ennyien a világon, mint az utóbbi években. 2016 végén több mint 65 millió ember élt menekültként, egy évvel korábban ez a szám 59,5 millió volt. Ekkor lépte át ez az érték először a 60 milliós határt, a 65 millióból pedig körülbelül 28 millió gyerek.
A Save The Children adatai szerint 2030-ra világszerte több mint 150 millió lány házasodik majd meg a 18. születésnapja előtt. Hiába a nemzetközi szintű törekvések, egy régió sem lesz képes a következő tíz évben teljesen eltörölni a gyerekházasságot. Ráadásul Latin-Amerikában és a Karibi-térségben a 90-es évekhez képest semmilyen fejlődés nem tapasztalható a problémát illetően.
A szegénységben élő gyerekek legnagyobb része Fekete-Afrikában és Indiában él, de a különböző konfliktusok által érintett területen élők is nagy mértékben érintettek. A menekülni kényszerülők sem számíthatnak sok jóra, a menekült gyerekek és szüleik is gyakran néznek szembe a szegénység igazi arcával.
A segélyszervezet jelentésében több érintett kiskorútól is idéznek, ilyen a 12 éves Kinfe és Fiker, akik több ezer más gyerekkel együtt egy autóbusz-pályaudvaron vagy annak környékén élnek Etiópiában.
Négy éve élünk az utcán, ma az egyik közeli hotelbe megyünk majd délután fél háromra, ekkor szoktak ott valamennyi ennivalót kidobni. Egyébként szemetesekben szoktunk ételt keresni. Néha találunk eleget, néha nem.
Fotó:Zacharias Abubeker / AFP
A statisztikák szerint
A jelentésben kitérnek az oktatás fontosságára a szegénység felszámolásában, azonban egyelőre úgy tűnik, sok gyerek életében a szegénység jelenti a legnagyobb akadályt az oktatáshoz jutáshoz. A fejlődő országokban még mindig rengeteg olyan gyerek él, akinek semmi esélye nincs arra, hogy valaha iskolába járhasson.
Szeretem a matematikát és az angol nyelvet. Orvos szeretnék lenni, mert segíteni akarok a beteg embereken. Anyukám azonban nem engedheti meg magának, hogy iskolába járjak. Rosszul érzem magam, mert más gyerekek járhatnak iskolába, én pedig csak olyankor tudok elolvasni egy könyvet, amikor valamelyik szomszédom kölcsön ad nekem egyet
– mondta a 12 éves James Ugandából.
A Save The Children beszámolójában egyébként egyetlen alkalommal említik Magyarországot, mégpedig abban a tekintetben, hogy a fejlett országok közül Franciaországban, Magyarországon és Luxemburgban a legnagyobb a szakadék a legjobban és legrosszabbul teljesítő diákok között.
A gyerekmunkások száma ugyan 2000 óta mintegy 40 százalékkal csökkent, de még mindig körülbelül 152 millió gyerek kénytelen dolgozni, hogy ellássa saját magát vagy szüleit. A 11 éves Sultan például abbahagyta az iskolát, miután megtanult írni és olvasni, hogy édesanyját és három testvérét támogassa. A fiú Libanon utcáit járja, rágógumit és zsebkendőt árul, amíg össze nem gyűjti azt az öt dollárt, amire családjának szüksége van.
A jelentés arra is lehetőséget ad, hogy összehasonlítsuk a 175 vizsgált ország mutatóit, így látszik igazán a különbség az egyes területek között. Ha a magyarországi adatokat összevetjük a szíriaiakkal, akkor kiderül, hogy amíg hazánkban ezer halálesetből átlagosan öt történik öt év alatti gyerekkel, ez a szám Szíriában 17,5.
A gyerekházasságok tekintetében is óriási a különbség Magyarország és Szíria között: míg nálunk az arány 0,6, addig a szíreknél 9,7 százalék. A jelentésben szerepel az is, az adott országban hány kiskorú nem jár iskolába: míg a magyar gyerekek 6,5 százaléka hiányzik az iskolapadból, addig a szíriaiak 45 százaléka.
Az adatok között szerepel az is, ezer terhességből hány esik kiskorú lányokra: amíg Magyarországon 17,7, addig Szlovéniában ennek töredéke, mindössze 3,6. Az iskolából kimaradó gyerekek száma is jóval alacsonyabb a szlovéneknél, mint hazánkban: míg náluk 2,1 százalék, nálunk 6,5.
A jelentés tíz olyan fő területet határozott meg, amelyen a Save the Children szerint sürgős fellépésre van szükség. A legnagyobb problémát a lakhelyüket sok esetben a fegyveres konfliktusok miatt elhagyni kényszerülő gyerekek száma, illetve a gyerekházasságok és a serdülőkori várandósság számának várható növekedése jelenti.
Kiemelt kép: Xinhua/Huang Xiaobang/AFP
