Mint a napokban mi is megírtuk, újra kiadják a Guns N’ Roses egyik legsikeresebb albumát, az 1988-as Appetite for Destructiont és kísérő kislemezeit, az összkiadásból azonban kihagyták a nem ok nélkül rasszistának és homofóbnak bélyegzett One in a Million című dalt.
A hír eszünkbe juttatta a magyar popzenetörténet néhány olyan ékkövét, amely jelenlegi fogalmaink szerint már túllépne a politikai korrektség határain, vagy valamilyen egyéb áthallás miatt nem biztos, hogy ma is megírnák a szerzők ugyanezeket a dalszöveget.
Nem idézzük fel itt az olyan, fundamentális suttyóságból fakadó, szándékoltan antipíszí életműveket, mint mondjuk Ganxsta Zolee és Dopeman munkássága, a tőről metszett szexizmus és a nőalázás pedig olyan gazdag hagyományra tekint vissza a magyar popzenében, hogy arra külön cikket szenteltünk annak idején.
De vannak itt azért más kategóriák is.
Családon belüli és nők elleni erőszak
A ma is aktív Bikini zenekar 1987-ben adta ki mindezidáig talán legjobb, Mondd el című albumát, nyolc hibátlan dallal, ezek közül is egyik legnagyobb sláger a Megüssem vagy ne üssem volt, aminek már a címe is elárulja, hogy milyen dilemmát vet fel a dal férfi szereplőjében a kiszívott nyak látványa. Hogy végül megvalósul-e a tettlegesség, arról nem szól a fáma, bár a belátás képessége nem hiányzik a lírai énből, hiszen maga is elismeri, hogy egy nagy pofon nem old meg semmit sem.
A KFT-nál viszont már semmi kétség, hogy sor kerül a bántalmazásra, amint a beszűkült tudatállapot eredményeképp észrevétlenül elindul a bal kéz, és „Száll egy pofon a szélben, suhanó szárnyakon, nagyot szól, ha célhoz ér az arcodon”. A kiváltó ok itt is a női hazugság, amit a szerelmi sérelmekről a legjobb dalszöveget író Bornai Tibor olyan átütő erővel énekel meg, hogy a hallgató hajlamos sokkal inkább vele azonosulni, mint a felképelt áldozattal.
Nőkkel erőszakosan viselkedni persze nem pusztán a konkrét ütlegelésükkel lehet; vajon melyikünk engedné el a szívesen a lányát egy olyan társas összejövetelre, ahová ittas férfiak „tépjük le a ruhát az összes csajról” jelszóval érkeznek, mint a SingSing Halál a májra című bulihimnuszában? Hogy a nők megröfögtetése pontosan mit jelent, arról csak sejtéseink vannak, a dal szalonképtelenebb változatában elhangzó „megkúrjuk a szomszédban a nagymamát”-terv viszont már mindenképpen túlmegy mind a csibészkedés, mind az „ereszd el a hajam” jellegű szórakozás határain.
Rasszizmus
A magyar nyelvben az ezredforduló tájékán kapott pejoratív jelentést a néger szó, és voltaképpen szerencse, hogy ilyen későn, több évtizedes csúszással igazodtunk csak a nyugati trendekhez, különben nem születhettek volna meg olyan szerzemények, mint Máté Pétertől A néger zongorista dala, Zalatnay Saroltától a Fekete beat, a KFT-től az ötletesen négercsókozó Afrika, vagy a Voga-Turnovszky duótól a Néger a jégen.
Hogy mennyit változott a nyelvhasználat, arra a legjobb példa egyébként a méltán feledésbe merült Magay Klementina és az Atlasz együttes Kettő, egy, fél című, a vietnami háborút ellenző dala, amely egy pesti fiú és egy „ferdeszemű lány” tragikusan végződő szerelméről szól.
Eredeti rasszista, ugyanakkor releváns popdalt hirtelen csak egyet tudunk felhozni a 20. századból, igaz, a Fals skazenekar 1989-es Cairo című, a „drapp” arabok ellen kedélyesen uszító száma annyiban kakukktojás, hogy gyakorlatilag tökéletesen egybevág az aktuális kormánypropagandával.
Pedofília és szexuális visszaélés
Egyiptom helyett a Távol-Kelet, illetve a szexuális megrontás felé kacsingat Torma a Japán kislánnyal, amit természetesen egy pillanatig sem szabad komolyan venni, mégis, manapság alighanem jobban kiverné biztosítékot a cukros bácsi nézőpontjába helyezkedő dalszöveg, még ha Torma nem is tartozott soha a mainstream előadók közé.
Annál inkább a magyar poptörténelem klasszikusának számít az 1974-es Ő még csak most 14 az LGT-től, ami, lássuk be, szintén meredek egy kicsit meglett férfiak szájából, jóllehet éppen ez az a korhatár, amelynél már akkor se lennének büntetőjogi következményei a dolognak, ha a gyermek mégsem menne haza vacsorázni, feltéve, ha nem vetődik fel szexuális visszaélés gyanúja.
Noha konkrét életkor nincs meghatározva, csak úgy árad a liliomtiprói hangulat az Atlantisz zenekar Kislány, gyere velem sétálni című számából is, nem beszélve 100 Folk Cesius A Teve és Emeséjéről, ami alapvetően a poptörténelem egyik legártatlanabb bugyutasága, a keletkezése óta eltelt 25 év hatására azonban napjainkban bármelyik felelős szülőben kigyulladna a piros lámpa ezekre a szavakra:
Emesét én imádom, pedig nem a kislányom, hatéves kis szöszke lány, a szomszédból jár át hozzánk.
Kiemelt kép: Thinkstock
