Mintaszerű volt a 2018-as középszintű magyarérettségi a Magyartanárok Egyesülete szerint – írja az Index. Bár kisebb hibák előfordultak, de alapvetően jók voltak a szövegválasztások és a feladattípusok is.
Az első feladatban a „barátság szociológiájáról” szóló könyvismertető cikket kaptak magyarból középszinten érettségizők – ez alapján kellett megoldaniuk tíz feladatot. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az mondta, hogy a szöveg világos gondolatmenetű és adatgazdag volt. A problémát itt az jelenthette, hogy a két és fél oldalas szöveg figyelmes végigolvasása, majd az ehhez kapcsolódó feladatok megoldása sok időt vihetett el.
A szöveghez adott feladatok között volt visszakeresés, ahol adatokat kellett megkeresni, voltak globális kérdések a teljes cikk alapgondolatainak rekonstruálására, más esetben pedig egy új szöveget kellett megalkotni a cikk alapján.
A másik feladat, a rövid 120-200 szavas szöveg megírása során két lehetőség közül választhattak a diákok: vagy különböző ünnepek mellett kellett érvelniük, mint a Valentin-nap vagy a Halloween, vagy a már korábban begyakorolt hivatalos levelet kellett írni egy önkormányzati képviselőnek a leromlott állapotú épületek újrahasznosításáról vagy új intézmények létrehozásáról.
Arató szerint az előbbi esetben hibának lehet felróni, hogy nem lehetett az ünnepek ellen érvelni, hogy 3-5 érvet kellett felsorolni együttesen, de ezen ünnepek mellett nem ugyanazok az érvek szólnak. Nehezíthette és lassíthatta a megoldást, hogy ehhez a feladathoz el kellett olvasni egy-egy bekezdést ezekről az ünnepekről.
A magyarérettségi második részében kitűzött műértelmezési feladatokat Arató László kiválónak értékelte. Az egyik esetben József Attila és Szabó Lőrinc egy-egy versét kellett összehasonlítani, amit megkönnyített az a tény, hogy mindkét vers a fiatalok élet és örömvágyáról, az előző generációkkal való konfliktusokról szól.
A másik választható feladatban Balázs Béla modern, szimbolikus, szecessziós mélylélektani meséjében azt kellett elemezni, mennyiben különbözik a hagyományos meséktől. Míg a mesében a szerelmesek az akadályok leküzdése után lesznek egymáséi, Balázs Béla meséjében már az elején együtt vannak, és nincs happy end. Arató szerint ez a mese sokat elmond a partnerkapcsolatokról, a férfi önszeretetről vagy a szerelem kisajátító természetéről, ráadásul a téma nem idegen az érettségiző korosztálytól, hiszen ha tapasztalatból még nem is ismerik a párkapcsolatok ilyen mélységeit, elég sok mindent gondolnak erről a kérdésről.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
