A holdfogyatkozás Magyarországon 20 óra 23 perckor kezdődik. Ekkor még a holdárnyék csak részletesen takarja a Földet. Sajnos ekkor még nem láthatjuk a Holdat, ugyanis a részleges fázisban a horizont alatt bújik meg égi kísérőnk. A keleti országrészben 20 óra 35 perckor, nyugaton 20 óra 45-kor kel. Derült idő esetén a Skorpió és a Nyilas csillagkép között lehet követni az útját.
A teljes holdfogyatkozás – a Hold vörössé válása – 21 óra 22 perckor kezdődik meg, és 50 perc alatt éri el az árnyék az égitest közepét. A teljes fogyatkozás 23 óra 3 percig tart. A részleges fogyatkozást okozó árnyék éjfél után két perccel távozik az égitestről.
Fogyatkozásnézésre az ország több pontján, Budapesten a Polaris Csillagvizsgálóban és a Csepeli Daru-domb lábánál található észlelőréten várják a csillagászok az érdeklődőket.
A következő holdfogyatkozást 2011. december 10-én kísérhetjük figyelemmel.
A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik.
A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.
Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe, az umbrába. Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére. (forrás: Wikipedia)
