Nem csökkentette a pénztárgépek adattovábbításának hatósági árát a kormány, így továbbra is Garancsi Istvánt gazdagítják a vállalkozók befizetései.
A vállalkozások, boltok és a NAV közötti adatkapcsolatot biztosító kártya működtetése hatósági áras, a kormány minden évben decemberben dönthet, hogy felülvizsgálja-e a hatósági árat, vagy háborítatlanul hagyja tovább tevékenykedni a szereplőket. 2017 decemberében nem történt ilyen döntéshozatal.
A cég árbevétele már röviddel az adóhatósághoz bekötött pénztárgépes rendszer kialakítása után, 2015-ben elérte 2 milliárd forintot, 2016-ban pedig már jelentősen meg is haladta azt.
Minden negyedik forint Garancsiék zsebében landolt
Sok költséget nem igényel a cég működtetése, hiszen a minden negyedik forint, amit a vállalkozások a hatósági áras adatkommunikációért befizettek, tiszta nyereséget jelentett a cég számára.
A hatósági árat az adópolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a szolgáltatók véleményének kikérésével állapítja meg. Legalábbis a jogszabály ezt írja elő, de hogy Varga Mihály gazdasági miniszter végül hogyan számolta ki az online pénztárgépekre kirótt díjat, azt eddig nem hozták nyilvánosságra. A számítás azonban annyira jól sikerült, hogy miközben
Orbán Viktor barátja szinte a teljes hasznot ki is vette a cégből, két tulajdonostársával együtt 530 millió forintnyi osztalékot szavaztak meg maguknak. Garancsi István egymaga 477 millió forint tett zsebre. Ez annyi, mintha havonta 40 millió forintos fizetést kapott volna a cégtől.
Nem véletlen, hogy a cégnyilvántartásban szereplő adatok szerint Garancsiék mindössze 7 alkalmazottal képesek „ellátni” a hazai vállalkozások több mint felét jelentő százezres ügyfélkört.
A Vodafone-nak fizetik az adatszolgáltatási díjat
A 24.hu a 2015-ös éves beszámolójában bukkant rá a Mobil Adat és a Vodafone eddig üzleti titokként kezelt együttműködését bizonyító adatokra.
A közhiteles dokumentum egyetlen helyen, a következő üzleti évre átvitt utolsó havi számláról árulta el, hogy az a Vodafone felé fennmaradt be nem fizetett tartozásról szól. A számla szerint mintegy 47 millió forintot kellett 2015 decemberében befizetniük „mobil adatszolgáltatás havi díj” címen. Ezt alapján joggal feltételezhető, hogy
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont értelmezhetetlen az a felvetés, hogy a kormány asszisztál Garancsiék extraprofitjához.
Az NGM gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára, Lepsényi István az MSZP-s frakcióvezető, Tóth Bertalan parlamenti kérdésére azt írta: az
online pénztárgépek piaca többszereplős, több gazdasági szereplő is van ezen a piacon, a hatósági ár valamennyi szolgáltató esetében egységesen érvényesül, ezért valamely szereplő extraprofitjához való „asszisztálás” nem értelmezhető.
Az NGM két éve még azt hangoztatta: legfőbb törekvése, hogy ezen a téren is csökkentse a vállalkozók terheit, a mostani érvelésből viszont már csak arra futotta, hogy több szolgáltató is húzhat hasznot a befizetésekből, ezért Garancsiék meghökkentően magas nyeresége nem extraprofit.
A pénztárgépek adatainak továbbítása speciális SIM-chipeken keresztül folyik. Az adatok a mobilcégek hálózatán keresztül jutnak a hatóság szerverére, de a rendszer felállításakor olyan helyzetet alakítottak ki, hogy a piac nagyobbik része a Mobil Adat kezébe kerüljön.
Ez nem mobiltelefon, nem lehet más szolgáltatóhoz menni
A szabályozók lehetetlenné tették, hogy érvényesüljenek a mobiltelefonos ügyfelek számára már természetes vásárlói jogok.
- Az ügyfelek, a pénztárgépeket működtető vállalkozások nem válthatnak szolgáltatót, mert a SIM-kártyát beleépítették a több százeres pénztárgépbe, így a gép teljes élettartamára „röghöz kötötték” őket.
- Az adatforgalom nagysága nem befolyásolja a fizetett díj nagyságát.
- A piacon nincs verseny, a hatósági árat bármikor emelheti a gazdasági miniszter. Egy esetleges 1000 forintos emelés 1,3 milliárdos forgalomnövekedést hozhat a Mobil Adatnak.
A határidő lejárt, mégis folyik a felülvizsgálat?
A Varga Mihály miniszter nevében nyilatkozó államtitkár egyébként annyira lazán kezelte parlamenti válaszában a hatósági ár felülvizsgálatára vonatkozó kérdést, hogy a szocialisták kénytelenek voltak visszakérdezni, nem feledkezett-e meg a jogszabályról, ami kimondja, hogy a miniszternek minden naptári év utolsó hónapjában kell felülvizsgálnia a hatósági árat. Lepsényi január 8-i levelében minden magyarázat nélkül egyszerre ír arról, hogy decemberben kell lebonyolítani a felülvizsgálatot, és arról, hogy januárban a hatósági ár mértékéről való döntés meghozatalára még nem került sor. Az ellentmondást az újabb válaszában sem tisztázta, január 23-án elküldött leveléből sem lehet kihámozni, hogy a miniszter szándékozik-e a határidő lejárta ellenére felülvizsgálatot tartani, vagy sem.
Garancsi István neve a tavasszal nyilvánosságra kerülő 2017-es üzleti eredményeknél már nem szerepel majd az osztalékosok listáján. A milliárdos eggyel hátrébb lépett, és tavaly októberében az egyik vagyonkezelő cégét, a Shoal Zrt.-t iktatta be maga helyett a Mobil Adat 90 százalékos többségi tulajdonosi posztjára, míg Hauser Gábor és Brasnyó Péter továbbra is 5-5 százalékban részesedik majd a bevételekből.
Garancsi persze nem csupán a Mobil Adat fölött rendelkezik. Orbán Viktor bizalmi embere tulajdonos a Videoton focicsapatában és az ország legnagyobb ingatlan-beruházásait építő Market Zrt.-ben is, az elmúlt hetekben pedig hatalmas OTP-hitel segítségével megvásárolta az ország legnagyobb biztonsági és pénzszállító cégét is a G4S brit-dán anyavállalattól.
Kiemelt kép: MTI/Beliczay László
