Kultúra

Gúnynevekben is erős volt a középkori magyarság

De településnevekben is mi vittük el a pálmát!

A királyok, nemesek és urak nevéhez az emberek már az ókor óta előszeretettel kapcsolt különböző jelzőket, vagy ragadványneveket. Így lett Hunyadi Mátyás Igazságos, IX. Alfonz leóni király Nyálas (ha ideges volt, folyt a nyála), I. Lipót pedig Teveszájú (köszönhetően a jellegzetes alsó ajkainak), hasonló példákat azonban a magyar politikatörténetben is szép számmal találunk – elég ehhez Szanyi kapitányra, vagy épp Rezsi Szilárdra gondolnunk.

A zsírtáltostól a bajszos szarig – gúnynevek a magyar politikában
Ne higgyük, hogy az efféle csúfolódás csupán a hanyatló Nyugat és szép anyanyelvünk Soros György bölcsészügynökei által irányított megrontásának hozadéka lenne.

A szokás legerősebb példáit azonban nem a modern kornak, hanem a középkori, illetve kora újkori magyarságnak köszönhetjük. Nézzünk is erre néhány példát, mellettük egykori lakhelyükkel, illetve az ismert említés évével!

Méretes fenék:

  • Hétseggű László (Ladislao Hethsegew, Pályi, 1415)

Impotencia:

  • Lágyfaszúnak nevezett László (Ladislaus dictus lagfazou, ?, 1370-es évek)

A rendszeres – persze távolról sem napi – tisztálkodás hiánya:

  • Mocskos Fülöp (Philippum Moczkos, Nyék, 1425)
  • Mosdatlan András dési ispán (?, Dés, 1370-es évek)

A táskákat felmetsző, visszaeső tolvaj, akinek büntetésként levágták a fülét:

  • Szatyorvágónak nevezett Pál, másik nevén Fületlen Pál (Paulum dictum Zagyurwagou alio nomine filetlenpal, ?, 1364)

Az újító, aki pottyantós vécét használt:

  • Polconszarónak mondott György (Georgius Polczonzaro dictus, ?, 1429)

 

Településnevek terén sem maradtunk ám le: így bukkant fel a nagykanizsai váruradalom 1493-ban készült birtokösszeírásában a kedves nevű Anyadwaloga, ma azonban be kell érnünk Pornóapátival, a Szerencshez közeli Ondótanyával, Beleddel, a történelmi Magyarország területén fekvő Vércsoroggal és Dögmezővel, illetve a Veszprém megyei Apácatornával.

A listához felhasznált források listája: N. Fodor János: Északkelet-Magyarország személyneveinek komplex nyelvi elemzése (1401-1526), Szolnok-Dobokavármegye monographiája, 1900-1901, Magyar szleng/Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, illetve a Magyar História településnév-gyűjtése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik