Kultúra

Bëlga: Ha 27 év alatt nem jött el a Kánaán, akkor most már miért jönne?

Bëlga: Ha 27 év alatt nem jött el a Kánaán, akkor most már miért jönne?

Új lemezt adott ki a Bëlga. Ezen szerepel áthallásos dal a rendszerváltásról, filozofikus szám a palacsintáról, mókás-edukálós dal a filozófusokról, és ami a legfontosabb: végre született zeneszám a tértivevényről. Bauxit, Még5 és Tokyo válaszolt a kérdéseinkre. Beszélgettünk velük még politikáról és zeneiparról, meg arról is, hogy mikor lesz itt már végre osztrák életszínvonal.  

Mitől függ, hogy hányan jelentek meg egy interjún?

Tokyo: Én egy évben kétszer szoktam.

Megtisztelő!

Tokyo: Igen, az idén ti vagytok az elsők. És mivel december van, már lehet, hogy nem is lesz több. Bauxit és Még5 szokott ott lenni általában.

Minek kell ahhoz történnie, hogy mindannyian jelen legyetek egy eseményen?

Tokyo: Még a videoklipnél sem sikerült.

Még5: Titusz lemaradt. Beteg lett.

Tokyo: Amúgy Titusz is szeret nyilatkozni, csak kimozdulni nem, úgyhogy olyankor el kell menni a lakására.

Bauxit: Ő a legjobb nyilatkozó közülünk.

Meg az egyik legfontosabb ember a zenekarban, nem? Hány olyan szám van, amit nem ő írt?

Bauxit: Egy albumon van egy-kettő.

Az eléggé elenyésző.

Tokyo: Jó, hát tényleg az egyik legfontosabb ember.

Bauxit: Mármint zenei szempontból, de biztos van, aki szerint a szöveget is ő írja.

Még5: Azért mi is sokat besegítünk.

Van egy láthatóan rendszeren kívüli zenekar, mégis Orbán Viktor egyik nagy szotyipartnerénél árulja a CD-jét, ez hogy lehet? (A MOL-benzinkutakon lehet megvásárolni a lemezt – a szerk.)

Még5: Ők is szeretik a zenénket. Amikor felmerült ez a terjesztési mód, nagyon örültek neki.

De bennetek nem okoz törést, hogy a MOL multi, ráadásul „politikaközeli”?

Még5: Jó, de hol húzod meg a határt?

Tokyo: Inkább a politika csúszott be mögé. A politika minden mögé odacsúszik.

Bauxit: Ti Arisztotelészhez hasonlóan kategóriákban gondolkodtok, próbáljátok megtalálni a közös halmazt a MOL és a zenekar tulajdonságai között, mi viszont mezei funkcionalisták vagyunk ilyen szempontból. Magyarországon egyszerűen nincs más ilyen lehetőség CD-kiadásra. Nincs más terjesztés, csak a kis boltok vannak, azok se nagyon. Az Artisjus még mindig a CD-t szereti, és a mi közönségünk is azon nőtt fel. A MOL kínálja jelenleg a legjobb platformot, ahol még lehet kapni lemezt. Más kérdés, hogy annyira olcsón kell adni, hogy nincs rajta profit, inkább promóciós dolog, reklám, de erről a hanyatló CD-piac tehet. És amúgy szerintem azért, mert valami multi, vagy politikaközeli, attól még csinálhat jó dolgokat.

Még5: A tescós terjesztésnél is beszólogattak.

Bauxit: Egyszer tescós szatyorban vittem fel cuccokat a színpadra, és rögtön bekiabált valaki, hogy Na, megvette őket a Tesco! Pedig csak épp ilyen szatyor volt nálam. Attól, hogy a Tescóban árulták a lemezünket, máris néhányan azt gondolták rólunk, hogy biztos nagy multis orgiákon veszünk részt, és dől a lóvé, tescós szatyrokban adják nekünk a pénzt. Az is egy funkcionális megoldás volt, és tök jó volt, hogy olcsóbban adhattuk a lemezt. És minden Tescóban lehetett kapni, vidéken is, 0-24-ben.

Nem megy el a kedvetek a lemezcsinálástól, ha nem kerestek rajta egy vasat sem?

Még5: Jogdíj jön belőle. De igazából szeretünk lemezt csinálni.

Bauxit: Ez egy szokás. Alkotni jó.

Tokyo: Ha szobrász vagy, csinálsz ezer szobrot, tele van a kerted.

Még5: Kiadhatnánk trackenként is, de úgy szoktuk meg, hogy van egy dátum, a masterleadás időpontja, és egy évvel ez előtt a határidő előtt elkezdünk dolgozni, ötletelni, és akkor egyszer csak megszületik az a tizenvalahány szám. Jó szokáson ne változtass, nekünk ez így működik.

De azzal, hogy a megjelenés napján a YouTube-ra is kiteszitek, tulajdonképpen felvállaljátok, hogy nem az eladásra, a platinalemezre mentek, nem?

Még5: Az előző így is dupla platina lett.

Jó, ma már akárkinek lehet platinája, olyan alacsony a mérce. Ti mikor vettetek utoljára bármilyen zenei CD-t?

Tokyo: Nagyon rég. Online előfizetek.

Még5: Nem nagyon van hova betenni a korongot.

A magyar piacot követitek?

Még5: Amennyire a részesei vagyunk. Tehát leginkább azokról tudunk, akikkel a fesztiválokon találkozunk.

Magyar lemezt nem tudom, mikor vettem utoljára.

A Kerekes Bandet mindig meghallgatom, ha van új anyag. De azt sem veszem meg, mindig odaadjuk egymásnak az új albumokat, barátság van.

Bauxit: Az új Péterfy Bori-lemez például tök jó.

Mi változik a zenekarban azzal, hogy ti is öregedtek, hogy már a B-oldalt játsszátok?

Még5: Hol van még a B-oldal! Ez még bőven az A közepe.

Tokyo: Miért, ti már a B-oldalt írjátok?

Már bőven. Ha lenne C, azt írnánk.

Bauxit: Nem szabad B-oldalra váltani, az rossz metafora és egyben önbeteljesítő erejű jóslat.

Az új lemezről szólva külön hangsúlyoztátok, hogy ezúttal nincs koncepció. Miért?

Bauxit: Mert most ehhez volt kedvünk. Korábban voltak tematikus lemezek, oktatás, politika…

Tényleg, hogyhogy nincs politika a lemezen?

Bauxit: Az már megvolt egy korábbin.

Pedig most pörögne.

Bauxit: Mi nem éreztük így. Vannak zenészek, akik politizálnak, de szerintünk ebben a szituációban semmi nem változna tőle.

Véleményetek csak van.

Bauxit: Igen, de nem érzem úgy, hogy erről számot kellene írni.

Akkor lehet, hogy félreértettük a rendszerváltásos dalt. Mert egyből az jutott eszünkbe, hogy miért most került rá a lemezre, és nem x évvel ezelőtt. Csak nem az áthallások miatt? Orosz befolyás és hasonlók…

Még5: Áááá, az tök véletlen! Visszaolvastam, amikor megírtuk, és rájöttem, hogy fúú, ez tök áthallásos. Még valaki azt gondolhatja, hogy ez a mostani dolgokról szól!

Ide majd tegyünk idézőjeleket, ugye?

Még5: Nem kell.

De foglalkoztat titeket, hogy mi történik az országban?

Még5: Persze, mindenkit foglalkoztat.

Tokyo: Inkább úgy mondanám, hogy érint.

De mégsem írtok róla számot.

Bauxit: Mert nem erre van szükség.

Mire van szükség?

Bauxit: Ha valaki változtatni akar, akkor szerintem olyasmire, ami teljesen új nyelvezetű, új narratívák mentén működő, új kultúrirány, persze a gyökerektől nem elszakadva és főleg nem valami külföldi mintát feltétlen majmolva.

Szerintem ez előbbre visz, mint a hőzöngés, mert így nem a hőzöngést kiváltók határozzák meg a gondolkodást.

És amúgy nem lenne rossz divattá tenni a dolgokon való mélyebb elgondolkodást sem.

De mindig hangsúlyozzátok, hogy nemcsak szórakoztatni szeretnétek, hanem fontos az üzenet is. Mi most az üzenet?

Még5: Hogy tanuljanak a gyerekek!

Bauxit: És az egészség is fontos.

Még5: Hogy sokat gondolkozzanak és beszélgessenek egymással az emberek fontos dolgokról.

Bauxit: A Bëlgában nincs ilyen szándék. Inkább az a cél, hogy interpretáljuk, ami történik.

Nincs ilyen szándék? És amikor a Nemzeti hip-hopot megírtátok, nem volt olyan szándék, hogy kifigurázzátok ezt a dolgot?

Bauxit: Az narratívák összecsapása volt egy számban. Ez zajlott éppen az országban, mi pedig megfogalmaztuk. A Demokrata című lapból jegyzeteltem, de ugyanúgy merítettem a liberális médiából.

De azt sem tartom explicit politikai dalnak, hanem inkább két nagy, történelmi, közgondolkodást meghatározó gondolati csapásirány harcának, ha tetszik, nevezhetjük a kuruc típusú és a labanc típusú gondolkodás ütközetének is.

A lényeg, hogy mindkét irányzat öngyarmatosító, csak máshogyan, ezért lehet összerakni őket egy számban.

Inkább fricska.

Bauxit: Inkább feloldás, megkönnyebbülés. Egy csomó Bëlga-szám segít feloldani a feszültséget. De nem mondja azt a végén, hogy ehelyett ez lenne a jó, azt már nem meri megmondani. Nem akarunk ítélkezni, moralizálni.

Még5: Merthogy mi sem mindig tudjuk, hogy mi lenne a megoldás.

Bauxit: A Kowalsky például többet moralizál. Nem politizál, de moralizál. Így kéne, meg úgy kéne, meg így szép az élet, meg úgy. És tök népszerűek, úgyhogy lehet, hogy mi ezt rég elrontottuk.

Tokyo: Mert ő tudja.

Még5: Mi nem tudjuk, mi csak gondolkodunk rajta, és feldobunk kérdéseket.

Bauxit: Meg segítünk megemészteni, ami történik. Például a rendszerváltásos számra visszatérve, az is jogos, ha valakinek ez a szám csak egy történelmi visszatekintés, és annak is igaza van, aki azt gondolja, hogy az a generáció mégsem azt csinálta, amit vártunk volna. Hosszú folyamat, ami történik, Hankiss is mondta, hogy a rendszerváltás legalább ötven év. És tök érdekes néha visszanézni, hogy miből mi lett, és elgondolkodni rajta.

Oké, mindenkinek mást jelent a rendszerváltás. De mit jelent nektek? Mit csináltatok akkor?

Még5: Fiatalok voltunk nagyon. Én nyolcadikos voltam.

Tokyo: Én elsős. Jó volt, mert meg lehetett kapni itthon is azokat a dolgokat, amiket az MTV-n a reklámokban néztünk.

Bauxit: És végre nem csak az NSZK-ban élő rokonoktól.

Még5: Apukám az NSZK-ban dolgozott.

Ó! A boldog idők, amikor a rokonok hozták a Bravókat?

Még5: Nem, nekünk olyan csokikat hoztak, amiket láttunk a Sky meg a Super Channelen. Meg egy-két jó ruhát.

Bauxit: Olyan kamaszkorunk volt, hogy eredeti cuccokban tudtunk menők lenni. Nem kellett az Ecserin meg a KGST piacon csempészett farmert venni, hanem egyórás sorba lehetett beállni a Váci utcai Adidas-bolt előtt menő táskáért.

Még5: Nálunk ötödiktől nem kellett köpenyt hordani, de nyolcadikban visszahozták. Az egész két ötödikes kiscsaj miatt volt, akik miniszoknyában mentek be órára, erre az iskola újra mindenkinek kötelezővé tette a köpenyt. Anyámnak varrnia kellett egyet.

Bauxit: Arra emlékszem, hogy már nem volt kötelező az orosz nyelv, az osztály nagy része boldog volt, nekem meg nulladik órában kellett járnom oroszra, mert apám azt mondta, hogy biztos, ami biztos!

A dalban elhangzik, hogy „Csak pár év és osztrák életszínvonal, az lesz itten, jön a Kánaán”.

Még5: Nem vagyok képben társadalmi kérdésekben.

’90-ben mindenki azt gondolta, hogy pár év. 95-ben is mindenki azt gondolta. Most már sokan kételkednek, mert ha huszonhét év alatt nem jött el a Kánaán, akkor most már miért jönne.

A távolság 27 éve ugyanakkora, egyesek szerint növekedett.

Bauxit: Pedig az Osztrák-Magyar Monarchia az egyik legvirágzóbb kor volt. De lehet, hogy közeledünk az osztrákokhoz életszínvonalban, csak ők meg nem várnak be, hanem a svájciakhoz közelednek folyamatosan.

Még5: Érdekes kísérlet lenne, ha most kicserélnék az osztrák és a magyar lakosságot. Ők elkezdenék működtetni az országot. Itt is síparadicsomokat csinálnának. Mi meg a sok hülye nagy hegy között visszasírnánk az Alföldet.

Olvasói sztorik