„Reálisabb és a magyar gazdaság számára kedvezőbb, ha 2008-nál későbbi időpontot nevezünk meg az euró bevezetését illetően. Én ma úgy látom, hogy 2010 lenne kedvezőbb, ezt kellene valószínűleg célul kitűzni azzal, hogy ha a dolgaink nagyon jól mennek, akár egy esztendővel korábban is erre sor kerülhet” – fogalmazott Draskovics Tibor csütörtök este az MTV Este című műsorában.
Az ehhez szükséges Maastricht-i kritériumoknak (például 3 százalékos inflációnak) a szabályok szerint két esztendővel korábban kell megfelelni, ekkorra tehát alacsony inflációt, alacsony kamatokat és alacsony költségvetési hiányt kell felmutatnunk. Tehát ha 2010-et célozzuk meg, akkor 2008 a mérési időpont. Ha egy évvel korábban, akkor már 2007-ben meg kell ezt tennünk – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Az adózási szabályok változásáról, konkrétan az iparűzési adó társasági adóból történő leírásáról szólva megjegyezte: valóban van egy ilyen elgondolás. „Én úgy pontosítanék, hogy a helyi iparűzési adó ma egy nagyé s meglehetősen sok ellentmondással járó teher a vállalkozásokon. Jó lenne ezen a terhen enyhíteni, növelni a vállalkozások versenyképességét. Szeretnénk adót csökkenteni, de csak akkor tudjuk megtenni, ha kevesebbet költünk. Tartósan, úgy, hogy közben, ami fontos, arra jusson és színvonalasabban jusson, mint ma.”
„A helyi iparűzési adót el lehetne törölni egy szempillantás alatt, örülnének a vállalkozások. 300 milliárd forint hiányozna az önkormányzatok költségvetéséből. Ezt valami másból kellene pótolni, valahonnan ez nagyon hiányozna. Ez mindig egy nagyon bonyolult játék. Azon dolgozunk, hogy olyan költségvetés politikát lehessen folytatni a következő években, ami csökkenti az állam méretét, csökkenti a kiadási szükségleteket és amit megtakarítunk, azt adóban adjuk vissza. Éljünk jobban, erősödjenek a vállalkozások” – fofalmazott Draskovics.
A személyi jövedelemdó tábláról szólva hozzátette: valóban probléma, hogy az átlagjövedelemmel már a legfelső adósávba esik az ember, de természetesen nem lehet a végtelenségbe kitolni a felső sávot.
„A rendszer egészét kell átekinteni, ez a munka most folyik. Ennek kapcsán vetődhet az fel, hogy akkor tudjuk mérsékelni a kulcsokat, vagy széthúzni a sávokat, hogyha azokat a jövedelmeket, amelyek után túlságosan sok kedvezményt veszünk igénybe, azokat adó alá vonjuk, ebből több bevétel folyik be. Ennek terhére lehet a kulcsokat szélesíteni, például a munkából származó jövedelmek adóterhelését mérsékelni. Én azt szeretném, hogy olyan változásokat tudjunk előkészíteni a következő esztendőre, ami éppen ezt teszi meg a személyi jövedelemadóban, széjjebb húzza a kulcsokat, hogy az átlagkeresetek nem essenek a legfelső adókulcs alá.
Szeretném, ha ezt már jövőre meg tudnánk tenni” – fogalmazott Draskovics.
