Többszáz éves története van a híres desszertnek, ami kezdetben a 15. században nem igazán volt édességnek mondható. Inkább egy levesszerű kása volt, ami vagy marha vagy birka húsból készült, mazsolával, aszalt szilvával és más bogyókkal borral keverve, írja a whychristmas.com.
Az 1600-as évekre lett inkább szilva puding (plum pudding) és alakult át desszerté. Ekkor már besűrítették tojással, több szárított gyümölcs került bele és növelték az alkohol arányát is, így kocsonyásabb, puding állagúbb lett.
Miután az 1660-as években a puritánok tiltották a készítését, mert rossz szokásnak aposztrofálták, el kellett telni 54 évnek, hogy 1714 I. György angol király rehabilitálja a pudingot és az ismét része lesz a karácsonyi asztalnak. Ekkoriban kezdte el felvenni mostani formáját.
Több babona, hagyomány is társul a karácsonyi puding elkészítéséhez. Az első ilyen, hogy 13 összetevőből kell, hogy elkészüljön, mert Jézus a tanítványaival együtt 13 voltak az utolsó vacsorán. A másik, hogy fakanállal keletről nyugati irányba kell szedni a pudingból, ezzel tisztelegve a napkeleti bölcsek előtt. A fagyöngy ágacska, amit a tetejére szoktak rakni dísznek Jézus koronáját szimbolizálja, és gyakran leöntik brandy-vel majd meggyújtják az asztalnál, ez Jézus szeretetét és erejét mutatja be a hagyományok szerint.
A viktoriánus korban a gazdagok kiváltsága volt a karácsonyi puding. Az egyik legnagyobb karácsonyi klasszikus történetben, Dickens Karácsonyi Énekében is szerepel az étel.
A híres figgy pudding, magyarul füge puding, amit a We wish you a Merry Chrismas című karácsonyi énekből mindenki ismerhet, szintén a karácsonyi puding egyik variációja.
Kiemelt kép: Thinkstock
