Nagyjából 41 fényévre a Földtől található egy Nap-szerű csillag, az 55 Cancri A, melyet több exobolygó is kísér, például az 55 Cancri e. Az égitest egy szuperföld, tehát nem gázbolygó, de mérete többszöröse a Földének.
Az égitest sok szempontból különbözik a mi világunktól: kötött tengelyforgású, azaz mindig egyazon oldalát mutatja csillaga felé, ráadásuk rendkívül közel kering az 55 Cancri A-hoz. A szakértők úgy vélik, hogy az exobolygó felszínét hatalmas lávafolyamok hálózzák be.
A Spitzer űrtávcső adatainak 2016-os elemzése azt mutatta, hogy a lávafolyások a bolygó napos oldalán óriási tavakat, míg az árnyékoson szilárd formációkat hoznak létre. Előbbi oldalon a forró kőzetanyag visszaveri a fényt, ettől pedig még forróbbnak tűnik az égitest.
A közelmúltban a NASA kutatói ismét megvizsgálták az űrtávcső adatait.
A kutatók szerint a lávatavak elmélete önmagában nem ad magyarázatot a Spitzer megfigyelésére, ugyanis az efféle izzó felületek megfelelő atmoszféra nélkül látványos forró pontoknak tűnnének.
Ha láva van ezen a bolygón, akkor az egész felszínt be kéne borítania
– mondta Renyu Hu, a Jet Propulsion Laboratory szakértője és az új tanulmány társszerzője. A szakértő hozzátette, egy vastag atmoszféra ugyanakkor eltakarhatná előlünk a magma nyomait.
A kutatók egy átdolgozott energiamodell segítségével arra jutottak, hogy az exobolygó sötét oldala sokkal forróbb, mint eddig hitték. Az égitest „hűvösebb” fele mintegy 1300-1400 Celsius-fokos, míg a másik oldal nagyjából 1000 Celsius-fokkal melegebb. Amennyiben az 55 Cancri e-nek nem lenne légköre, az eltérés még látványosabb volna.
A csapat szerint az exobolygó atmoszférája nitrogénből, vízből és oxigénből állhat, összetétele tehát a földi légkörhöz hasonló. Az égitest ráadásul sűrűségében is a mi bolygónkra emlékeztet.
Az objektum csillagához való közelsége miatt olyan forró, hogy a víz nem maradhat meg rajta folyékony állapotban.
Az új kutatás ellenére számtalan nyitott kérdés maradt az exobolygóval kapcsolatban. A szakértők például továbbra sem tudják, hogy az atmoszféra hogyan maradhatott meg ilyen szélsőséges körülmények közt.
Hu úgy véli, hogy az 55 Cancri e további vizsgálata sokat segíthet a kőzetbolygók fejlődésének alaposabb megértésében.
(Kiemelt kép: ESA/Hubble, M. Kornmesser)
