Visszautasította a külföldi országok belügyeibe, köztük a katalán válságba való orosz beavatkozás vádját Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában.
Az Index számolt be a spanyol El País nyomán arról, hogy a spanyol kormánynak állítólag egyértelmű bizonyítékai vannak arról, hogy orosz és venezuelai hackerek is megpróbálták befolyásolni a katalán válságot álhírek terjesztésével. Azt nem tudták igazolni, hogy az orosz kormány benne lett volna a támadásokban, de azt igen, hogy orosz területről érkezett az álhírek jelentős része.
Lavrov azt mondta: Moszkva amerikai és európai partnereinek „nincs más dolguk, mint a tömegtájékoztatási eszközeinket bírálni, és külföldi ügynököknek nyilvánítani őket”. Hangot adott annak a feltételezésének is, hogy szerinte Madrid és merő szenzációhisztériával igyekszik elterelni a választók figyelmét arról, hogy „képtelen megbirkózni a belső problémákkal”.
Peszkov azt hangoztatta, hogy „Moszkva kezének” emlegetése a katalán függetlenség kinyilvánításával kapcsolatban az Egyesült Államokban és más országokban megnyilvánuló „oroszellenes hisztériára” emlékeztet. Hozzátette, hogy sem a spanyol kormány, sem a NATO, sem a sajtó nem szolgáltatott bizonyítékokat a vádaskodás alátámasztására.
A NATO „démonizál”
Szergej Lavrov, aki az Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszterrel folytatott szerdai tárgyalásai után állt a sajtó elé, kijelentette: Moszkvát és Minszket egyaránt aggasztja, hogy kettejük katonai együttműködését a NATO „démonizálja”, amit arra próbál meg felhasználni, hogy erősítse fegyveres erejét a keleti szárnyon. Kifogásolta, hogy a szövetség ennek érdekében „propagandakampányt” folytatott a szeptemberi Zapad-2017 orosz-fehérorosz hadgyakorlattal kapcsolatban.
Az orosz diplomácia vezetője az ukrajnai rendezés ügyéről szólva kijelentette: „nincs perspektívája” Kijev azon törekvésének, hogy ne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek biztonságát szavatoló ENSZ-katonákat, hanem „megszálló erőket” vezényeljenek a Donyec-medencébe. Ezzel szerinte az ukrán vezetés, szabotálva az ENSZ-békefenntartókra vonatkozó orosz határozattervezet megvitatását, és semmibe véve a minszki megállapodásokat, megszakítaná a magukat önhatalmúlag függetlenné nyilvánított területek kapcsolatát a külvilággal, és a saját rendjét kényszerítené rájuk.
Lavrov ismételten rámutatott, hogy az orosz határozattervezet értelmében – amelyről, mint mondta, Berlin, Párizs, sőt Washington is kész tárgyalni – a békefenntartók megjelenésébe a konfliktusban érintett mindkét félnek bele kell egyeznie. Ennek érdekében pedig közvetlenül kellene egyeztetni a donyecki és a luhanszki „köztársaságokkal”.
Nem gond, ha nem valós képekkel illusztrálnak egy közleményt
Dmitrij Peszkov, aki a szokásos napi telefonos konferenciabeszélgetésen tájékoztatta a médiát, valótlannak minősítette azt a sajtóértesülést, amely szerint tárgyalások folynának arról, hogy 20 ezer békefenntartót vezényeljenek a Donyec-medencébe. Arról, hogy az Egyesült Államok ilyen értelmű javaslatot kíván tenni Oroszországnak, pénteken számolt be a The Wall Street Journal, amelynek értesülése szerint a nemzetközi erők az amerikai elképzelés szerint nem az ENSZ, hanem az EBESZ égisze alatt fejtenék ki tevékenységüket.
A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó és Kurt Volker, az amerikai külügymisztérium ukrajnai különmegbízottja hétfői belgrádi tárgyalásait.
Peszkov egyébként kijelentette, hogy az orosz elnöki apparátus nem tekinti nagy hibának azt, hogy az orosz védelmi minisztérium nem hiteles, hanem videojátékból származó képekkel illusztrálta azt a keddi közleményét, amelyben az Iszlám Állam (IÁ) elnevezésű terrorszervezettel való összejátszással vádolta meg az Egyesült Államokat a szíriai Abu-Kemál környékén. A szóvivő elmondta, hogy a vétkes polgári alkalmazott ellen vizsgálat indult.
(MTI)
Kiemelt kép: Szergej Lavrov; Europress/AFP PHOTO/POOL/HOANG DINH Nam
