Miközben az Európai Unióban csökken az iskolaelhagyók aránya, Magyarországon 2010 óta emelkedik – olvasható az Európai Bizottság magyar oktatásról készült jelentésében, amelyet a Világgazdaság ismertetett. 2013-ban az iskolaelhagyók aránya 11,9 százalék volt, 2016-ban már 12,4 százalék, ehhez képest az uniós átlag tavaly 10,7 százalékos volt.
A jelentésben külön említik, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok a tankötelezettség 18-ról 16 éves korra való leszállítása, vagyis 2012 óta maradnak ki egyre nagyobb számban az iskolából.
A jelentés szerint ugyan a gyermekszegénység csökkent, de a 36,1 százalékos magyar eredmény még mindig jóval magasabb, mint a 26,9 százalékos uniós átlag. Az olvasást illetően alulteljesítő 15 évesek részaránya három év alatt 27,5 százalékra emelkedett – ez nyolc százalékos növekedés.
Ugyanennek a korosztálynak a 28 százaléka alulteljesít matematikából, az uniós átlaghoz képest hat százalékkal rosszabb az eredmény. Még rosszabb az eredmény a természettudományok területén: a 26 százalékos alulteljesítés 8 százalékos romlást jelez 2013-hoz képest.
Továbbra is súlyos probléma a jelentés készítői szerint a pedagógushiány, és hiába emelkedtek a bérek az elmúlt években, még mindig 30 százalékkal alacsonyabbak, mint más felsőfokú végzettséggel rendelkezőké.
Pozitívumként jelzi a jelentés, hogy az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 2016-ban 5,2 százalékra emelkedtek a 2013-as 4,6 százalékhoz képest, illetve amióta a Klebelsberg Központ 58 kerületi központtal egészült ki, nőtt az iskolai autonómia, az iskolaigazgatók sok esetben visszakapták a döntéshozatali hatásköreiket, illetve az általános iskolák 20-35 százalékban eltérhetnek a kerettantervtől. A pedagógus életpályamodellt is dicsérő jelentés szerint ezek a lépések elősegíthetik az eredmények javulását, ugyanis a PISA-felmérések szerint ahol az igazgatóknak nagyobb az autonómiájuk, a tanulók eredménye is javul a természettudományok terén.
Kiemelt kép: Thinkstock
