Üzleti tippek

Alkalmazott helyett kölcsönmunkás

A munkaerő-kölcsönzés egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vállalkozások körében. Elsősorban gyorsabban pótolható munkaköröknél hatékony.

A munkaerő-kölcsönzés előnyei:
1. Nem kell a hozzáértő, jól felkészült dolgozók toborzására és kiválasztására időt és pénzt fordítani
2. A munkaadóknak nem kell a „munkáltatással” kapcsolatos adminisztrációval foglalkozniuk
3. A dolgozók a kölcsönbeadó cég alkalmazottai: ezért a ki- és beléptetés nyilvántartása, a bejelentési kötelezettség, a munkaszerződések megfogalmazása mind a kölcsönbeadót terhelik
4. A bérszámfejtés, a bérköltség, a bérek, a munkáltatói járulékok fizetése is a kölcsönbeadó kötelezettsége
5. Ha a kölcsönbevevő nem elégedett alkalmi dolgozójával, akkor a kölcsönző cég küld másik dolgozót

A rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása mellett egyre gyakoribb a munkaerő-kölcsönzés is. Ez az oka annak, hogy növekszik a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások, és az így foglalkoztatottak száma is. A Foglalkoztatási Hivatal (FH) adatai szerint jelenleg 406 ilyen cég működik az országban, ebből 150 Budapesten. A jogszabályok kedvező változása miatt számuk hamarosan tovább nőhet.

Az időszakos munkaerőgondokat ugyanis így rövid időn belül könnyen meg lehet oldani. A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma a vállalkozásoknál egy év alatt megduplázódott – mondta Szűcs László, a Trenkwalder-Multiman Kft. munkatársa.

A munkaerő-kölcsönzés elsősorban gyorsabban pótolható munkaköröknél hatékony. A kölcsönzött munkavállalót tilos jogszabály által tiltott munkára, vagy sztrájk idejére foglalkoztatni.


Munkaerő-kölcsönző cégek:

– a területileg illetékes munkaügyi központ nyilvántartja valamennyit, ezért itt lehet róluk érdeklődni,
– egymillió forintot letétbe kell helyezniük vagyoni biztosítékként, amelyből a kártérítéseket finanszírozhatják,
– minden év végén kötelesek az illetékes munkaügyi központoknak adatokat szolgáltatni tevékenységükről, a kölcsönzés keretében foglalkoztatottakról korcsoport, nem, munkakör-csoport, iskolai végzettség és a kölcsönvevő szakágazata szerinti bontásban,
– be kell számolniuk az így foglalkoztatott munkavállalók számáról aszerint is, hogy határozott, vagy határozatlan idejű szerződéssel alkalmazták-e őket, a keresetek havi átlagáról, a munkavállalók által teljesített munkaórák számáról is.

A nagyobb kölcsönző vállalkozásoknak általában országszerte több képviseletük van. Az is megfigyelhető, hogy a nagyobb fejvadász és állásközvetítő cégek is belépnek a munkaerő-kölcsönzési piacra, de a kisebb cégek is ötvözik a közvetítői és a kölcsönzési tevékenységet. Elsősorban ez utóbbiakra jellemző az ágazati specializáció: piaci résekre koncentrálnak például a csak titkárnők vagy informatikusok kölcsönzésével foglalkozó vállalkozások. A nagyobb cégek valamennyi területre kölcsönöznek.

A Foglalkoztatási Hivatal statisztikája szerint elsősorban fizikai munkákra kölcsönöznek munkaerőt. Kiugróan nagy számban foglalkoztattak 2002-ben a gyártást kiszolgáló betanított munkásokat, több mint 18 ezret, a kölcsön vett szakmunkások száma mindössze 4800 volt, segédmunkásból pedig alig 2300-at igényeltek. Szellemi munkakörbe mindössze 4800 főt igényeltek a munkáltatók: elsősorban az irodai adminisztratív területekre, telefonos ügyfélszolgálathoz, adatrögzítőnek, a pénzügyi és számviteli szolgáltatások közül a könyvelők a legnépszerűbbek, de a humán erőforrás szakemberek és vámügyintézők kölcsönbevételére is van lehetőség. Olyan kölcsönbeadó vállalkozás is van a piacon, amely határozott időre, egy-egy projekt, szervezeti változás lebonyolítására vezetőket, úgynevezett interim menedzsereket közvetít.

Kölcsön után állás

Diplomát igénylő munkakörök esetén gyakran előfordul, hogy a kölcsönzést próbaidőként fogják fel a munkaadók, megspórolva az új munkaerő kiválasztásával járó költségeket, s a bizonytalanságot, hogy vajon megfelel-e választottjuk a feladatra. A kölcsönbeadó cégek ugyanis szigorúan ellenőrzik a munkavállalók képességeit és tudását, mielőtt felvennék őket. Mivel a diplomás pályakezdők egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni, körükben igen népszerű ez a megoldás. Tapasztalatunk szerint az összes kölcsönzött egytizedének sikerül elhelyezkednie a kölcsönvevő cégnél – közölte Szűcs László. Ha erre mégsem kerülne sor, akkor is jól jár a dolgozó, mivel munkatapasztalatot, gyakorlatot szerez, amit később hasznosíthat. A kölcsönzés keretében munkát vállalók egy része nem tud, más része nem akar teljes munkaidőben és főállásban dolgozni. Vannak, akik számára egyenesen kihívást jelent, hogy időről időre más vállalatoknál tevékenykedjenek. A Trenkwalter-Multimannál dolgozók nagy része már évek óta ily módon keresi kenyerét, számuk havonta meghaladja a háromezret.


A kölcsönbevevőnek előre és írásban közölnie kell a kölcsönbeadóval:

– milyen munkára,
– milyen képzettséggel,
– mennyi időre van szüksége a dolgozóra,
– milyen munkahelyi szabályok, normák érvényesülnek a cégnél,
– ki lesz a kölcsön munkás főnöke,
– tájékoztatni kell a munkaidőről, a munkavégzés rendjéről.

A kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő megbízási szerződésben rögzítik a feltételeket, többek között a munkáltatói jogok megosztásáról, a későbbiekben pedig megosztva gyakorolják a munkáltatói kötelezettségeket.

A dolgozóval a kölcsönbeadó cég köt munkaszerződést: ez lehet határozatlan vagy határozott időre szóló is. Gyakran azért döntenek a határozatlan idejű szerződések mellett, mert a felmerülő feladat befejezésének idejét nem lehet előre megmondani, vagy pedig a munka jellege igényli ezt. A kölcsönzés időtartama terjedhet egy héttől egy évig, vagy tovább is. Az elszámolás havi teljesítményigazolás, illetve a jelenléti ívek alapján történik, és a megbízó költségként leírhatja. A megbízó igénye szerint ugyanis lehetőség van havi-, óradíjban vagy teljesítménybérben megállapodni.

Kölcsönzési díjak

A munkabérek követik a munkaerő-piaci átlagot, versenyképes fizetés nélkül nincs megfelelő munkaerő sem: a kölcsönzés díjának 80 százalékát a munkabér és a járulékai adják – mondta Szűcs László. A kölcsönvevő költségeit az általa megfogalmazott elvárások, és speciális igények, mint a nyelvismeret, számítógépes programismeret, szakmai gyakorlat is befolyásolják. Telefonos ügyfélszolgálat esetén például az is befolyásolja a felszámított költségeket, hogy csak hívások fogadására kölcsönöznek-e dolgozókat, vagy értékesíteni is kell majd, de általában bruttó 1300–1500 forint az órabér. Középkategóriás könyvelőt, nyelvtudás nélkül már 1800 forintos órabérrel kölcsönvehető.

A titkárnők órabére attól függően változik, hogy milyen munkakörben foglalkoztatná a kölcsönvevő. Ha egy felső vezető mellé, gyakorlatilag asszisztensi munkakörbe – diploma és egy vagy két nyelv tárgyalóképes ismerete is szerepel az elvárások között – keresnek munkaerőt kétezer forinttól indul a bruttó órabér, míg egy osztályadminisztrátoré, ha nem feltétel a többéves tapasztalat vagy a nyelvtudás, 1300–1500 forint között alakul a bér. Fizikai munkakörbe legtöbbször betanított munkásokat igényelnek a megrendelő cégek: az ő bruttó órabérük délelőtti műszakra nyolcszáz és ezer forint között mozog. Ehhez adott esetben hozzá kell számolni a különböző műszakpótlékokat: a 15 százalékos délutános, 30 százalékos éjszakás, az 50 százalékos túlóra, vagy a 100 százalékos hétvégi munkavégzésre vonatkozó pótlékot.

A kölcsönző cég kiválasztásakor érdemes referenciákat kérni azoktól a vállalatoktól, akik számára már végzett hasonló tevékenységet a szolgáltató. A szolgáltatási árakat összehasonlítva nem árt odafigyelni az irreálisan alacsony árral dolgozó munkaerő-kölcsönző cégre, mivel felmerülhet a szürke-, vagy feketefoglalkoztatás veszélye is. A tevékenység munkajogi szabályozása azonban jelentősen kifehérítette a piacot – tette hozzá Szűcs László.

Vannak területek, például a mezőgazdaság egyes kézimunka igényes ágazataiban, ahol a külföldi idénymunkások jelentik a megoldást a munkaerőgondokra. A munkaügyi miniszter nemrégiben rendeletben könnyítette meg számukra a munkavállalási engedély megszerzését: rövidebbé vált az engedélyezési procedúra. Egyéb munkakörök esetekben azonban, ha Magyarországon szeretne valaki külföldi munkaerőt kölcsönzés keretében foglalkoztatni, a külföldi munkavállalókra érvényes szabályozás az irányadó. Diplomások esetén, ha minden előírt feltételnek megfelel a munkavállaló, harmincnapos az ügyintézés, más végzettségűek esetén azonban ez elérheti a három hónapot is, attól függően, hogy uniós tagországból, vagy harmadik országból érkezik-e a dolgozó. A kölcsönzésük ezért nehézkes kissé. Az uniós csatlakozás azonban e téren is új lehetőségeket kínál, mivel az új tagállamok között korlátozás nélkül mozoghatnak, és vállalhatnak munkát állampolgáraik, ezért várhatóan nőni fog az ily módon foglalkoztatott munkaerő iránti kereslet – jelentette ki Szűcs László.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik