Ha lenne egy ilyenem otthon, megépíteném belőle Artut a Star Warsból.
Álmodozik csillogó szemmel Dani, akit az osztályterem átellenes sarkából szúrtam ki. A szőke kisfiú majd kiugrott a bőréből örömében, amikor meghallotta, hogy az informatika órán kézbe kapott robot a délutáni szakkörön is velük marad. Néhány asztallal távolabb a negyedikes Amira és Barbi szintén egy robotot bütyköl. A két barátnő hosszú perceken át kuporgott a földön, és feszülten figyelték, hogy az apró gépezet a kiadott utasítás szerint kanyarodik-e.
Végre valami, amit csak a suliban lehet!
– lelkendeznek a lányok, miközben próbálom előásni az emlékeimből azt az iskolai feladatot, ami ennyire felvillanyozott. Egy kezem bőven elég, hogy megszámoljam.
A Kőbányai Kertvárosi Általános Iskola diákjainak viszont jut még a jutalomjátékból. A GE Magyarországi Digitális Fejlesztési Központ és az Abacusan Stúdió jóvoltából tíz héten keresztül náluk lehet egy ArTeC robotkészlet, amivel kódolást tanulhatnak a gyerekek. Az idén debütáló VándoRobot Program az egész 2017/2018-as tanéven át tart, a cél pedig a gyerekek programozási készségeinek fejlesztése. Összesen kilenc általános iskola vehet részt az országos programban: három iskolában már elindult a projekt, a többi hat helyre pályázhatnak az intézmények.
Ezek a robotok kimondottan tanítási segédeszközök, melyek nagy variálhatóságukkal, színes építőelemeikkel az élményszerűséget, játékosságot segítik elő, ugyanakkor alkalmasak a valós életből vett hétköznapi, ipari vagy akár bionikai feladatok, megoldások modellezésére. Tartozik hozzájuk egy robotagy, amit az MIT pedagógiai célra kifejlesztett szoftverével, a stetch-csel lehet programozni. Nagyon egyszerű, legó kocka szerűen építhető program, amivel hamar sikerélményük lesz.
– mondja Paál Laura, a GE Global Operations Informatikai Igazgatója, a program GE-s védnöke.
A kőbányai iskola a lehetőségeihez mérten nagy hangsúlyt fektet a gyerekek informatikai képzésére. Bár a NAT jelenleg nem írja elő, már első osztálytól ismerkednek a számítógéppel, alsóban kéthetente egyszer, majd felsőben hetente egyszer van órájuk. A megtanítandó anyag hatalmas, ezért hiába tudják, hogy a programozás elengedhetetlen a jelen és jövő munkaerőpiacán, az informatika óráikból ők is csak néhányat, korosztálytól függően évente 3-6 alkalmat tudnak kódolásra fordítani. Ilyenkor előkerül az iskola két saját legorobotja is, amiket az előző években a Code Weeken nyertek, de mivel egy robothoz egyszerre maximum három diák fér hozzá, ezért tényleg csak a felületes ismerkedésre volt lehetőség. Most viszont a plusz nyolc eszköznek köszönhetően lesz idő a komolyabb készségfejlesztésre is.
A programnyelvvel és a robotokkal való foglalkozás nem csak a digitális írástudás kialakítása miatt fontos. Ilyenkor fejlődik gyerekek problémamegoldó, kreatív gondolkodása. A kódolás ugyanis arra tanít, hogy egy feladatot többféleképpen meg lehet oldani, plusz a gyakorlatban is meglátják az összefüggéseket, a tetteik következményét: mire való egy-egy szenzor, mi történik a robottal, ha megváltoztatok valamit a programsorban és így tovább
– mondja Kósa Judit informatikatanár.
A folyamat során számtalan hibázási lehetőség adódik, amiből megtanulják, hogy nem dől össze a világ, ha valamit elrontanak. Ha rosszul építik fel a programot, és nem működik a gép, semmi gond, meg kell keresni a hibát, kijavítani az adott programsort, tesztelni, egyszer csak sikerül. Minél kisebb kortól tréningezzük a gyerekeket, annál konstruktívabb lesz a hozzáállásuk, és kevésbé fognak megijedni az akadályoktól.
Az informatikai készségfejlesztés szükségességét a PISA felmérésen mért digitális szövegértés tragikus eredménye egyértelműen alátámasztja (Európán belül az utolsó helyet tudtuk megszerezni). A vizsgálat során a diákoknak olyan egyszerűnek tűnő feladatokat kellett interneten, digitális eszközök segítségével végrehajtani, mint például egy vonatjegy megvásárlása, menetrendek alapján utazás megtervezése, megadott fogalmakról való adatgyűjtés, összetett kérdésekre való válaszadáshoz információkeresés. A fiatal generáció jelentős részének ezek nehézséget okoznak, hiába a látszólag folyamatos eszközhasználat, ez gyakran kimerül egyszerű kommunikációs, közösségi vagy multimédia funkciókban – olvasható az Informatikai Vállalkozások Szövetségének digitális oktatási kiáltványában.
A GE Digital informatikai oktatási programjait (Kódolás Hete, Digitális Témahét, Lányok Napján, informatikai nyári tábor) azonban elsősorban a munkaerő piacon tapasztalható problémák motiválják. A cég jóval több embernek tudna állást kínálni, csakhogy nem nagyon van kinek, ugyanis kevés a szakképzett munkaerő. A számokról csak annyit, hogy az IVSZ 2015 októberében publikált felmérése szerint 22 ezer fős a hiány. A vizsgálat időpontjában ebből hozzávetőlegesen 10-14 ezer állás már elérhető volt, a többire pedig nagy igény mutatkozott volna.
Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István
