A 170 milliárd forint perértékű kártérítési jogvitát a Postabank 1994-1998 között tevékenykedő három könyvvizsgáló cégével – a Deloitte and Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-vel, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft-vel, valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadóval – szemben indította az állam és a korábbi nagyrészvényesek.
A tárgyalást követően a felek jogi képviselői megerősítették korábbi álláspontjukat. Az államot képviselő ügyvédi iroda, szerződésen kívüli károkozás címén kéri az alperesek elmarasztalását és kártérítési felelősségük megállapítását, a könyvvizsgáló cégek továbbra sem tartják megalapozottnak az állam keresetét és kártérítési igényét.
A csaknem két éve kezdődött jogvita jelenlegi állásával kapcsolatban Burai Kovács János, az Arthur Andersen jogi képviselője az MTI-ECO-nak elmondta: a per jelenleg az érdemi védekezés szakaszában van. Tájékoztatása szerint többek között arról folyik a jogvita, hogy bizonyos államtitoknak minősülő, az üggyel összefüggő iratok a peranyag részévé válhatnak-e vagy sem. Elmondása szerint a PM, mint titokgazda, egyelőre az alperesek számára még elfogadhatatlan feltételekkel engedélyezné, hogy a postabanki konszolidációs döntéssel kapcsolatos, az ok-okozati összefüggések szempontjából fontos dokumentumok – javarészt kormányhatározatok – a perben szabadon felhasználhatók legyenek.
Említést tett arról, hogy a felperes olyan bizonyítási eljárást kért, amelyre nézete szerint a polgári perrendtartás nem ad módot és összeegyeztethetetlen a magyar joggal. A felperes arra kérte a bíróságot, hogy a könyvvizsgáló cégeket kötelezze auditálási munkáik belső iratai, az úgynevezett working paperek kiadására. Burai Kovács János megjegyezte: az Arthur Andersen bizakodó, azt reméli, hogy a per a jogalap tekintetében számára kedvező döntéssel és mielőbb lezárul. Mivel az Andersen szerint nincs jogi alapja az eljárásnak, nem lát okot a peren kívüli megegyezésre – hangsúlyozta az ügyvéd.
Kálmán János, a Deloitte and Touche jogi képviselője a per jelenlegi állásával és várható kimenetelével kapcsolatban mindössze annyit közölt: bonyolult, elhúzódó eljárásra számít.
Balogh Ákos, a Prudentia jogi képviselője a per idei befejezésére számít. Bogdán Tibor, a felpereseket képviselő Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ügyvezető igazgatója közölte: a kereset az eddig megismert alperesi védekezés után is változatlan. A kereset egyebek mellett arra alapozza a magyar állam kártérítési igényét, hogy a két nemzetközi auditáló cég és a kisebb magyarországi könyvvizsgáló tevékenysége 1994-1998 között hozzájárult ahhoz, hogy az üzleti világ valótlan képet kapjon a Postabank gazdasági, pénzügyi helyzetéről.
A felperesek, a Postabank korábbi nagyrészvényesei – az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek Rt., a Magyar Posta és a Szerencsejáték Rt. – illetve a konszolidációt végrehajtó magyar állam a könyvvizsgálók fokozott, a jogszabályokból és a nemzetközi könyvvizsgálati standardokból fakadó felelősségére hivatkoznak.
A kereset szerint a bank által a részvényesek, az üzleti partnerek, a betétesek, a felügyeleti hatóságok számára féléves, éves beszámolókban közzétett pénzügyi adatok, információk összeállítása szabályszerűtlen volt. Továbbá azok elfedték a bank valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, ezáltal félrevezetőek voltak, amire a könyvvizsgálók nem hívták fel kellően, elvárható módon a figyelmet és ezzel kárt okoztak a felpereseknek. A bíró a tárgyalást május 27-ére elnapolta.
