A SZEXE 2017 tavaszán kérdőíves felmérést végzett az ügyfelei körében, amelynek eredményeit a csatolt infografikákon lehet látni. Ezekből kiderül, hol, hogyan dolgoznak a magyarországi szexmunkások, kiket tartanak el, milyen változásokat tartanának jónak.
A becslések szerint Magyarországon tízezer szexmunkás dolgozik, a SZEXE 2017-es felmérése szerint kicsivel több, mint 50 százalékuk gyermekes szülő. A kitöltők egynyolcada mondta magát férfinak; az összes kitöltőnek mindössze egytizede dolgozik utcán, a többiek beltéren árulnak szexet.
A problémáik ennek megfelelően különbözőek, ezért a SZEXE több pontos javaslatcsomagot mutatott be.
1. Szűnjön meg a türelmi zóna és a védett övezet fogalma
A védett övezetek jelenlegi intézménye csak arra való szerintük, hogy üldözhetővé és bírságolhatóvá váljanak az utcán szexet árulók, más funkciója nincs ennek a jogi kitételnek; ahogyan a türelmi zónákat sem jelölték ki az önkormányzatok az 1999-es törvény óta, amely előírta ezeknek a létrehozását. A SZEXE ezek eltörlését javasolja, mivel felméréseikben és jogsegély szolgálataik tapasztalatai szerint is nagyon sok hatósági üldözésnek vannak kitéve az ügyfeleik, akiknek pedig valójában védelemre volna szüksége. És nem csak szükségük van rá, nemzetközi egyezmények is előírják, hogy a társadalom peremére szorult csoportokat segítenie kell a rendőrségnek. Magyarországon ehelyett szabálysértési büntetések csekkjei repkednek, sok esetben jogalap nélkül zavarják el a szexmunkásokat olyan helyekről is, ahol legális a felajánlkozás, és gyakori a szabálysértési elzárás akár egyedülálló szülőknél is, akiket a szabálysértési törvény szerint nem volna szabad fogdára küldeni.
A rendőrség és a bíróságok hozzáállását mutatja az a szomorú tény, hogy 2015-ben 101, 2016-ban 86 gyereket vontak eljárás alá prostitúcióval kapcsolatos szabálysértések miatt elkövetőként. Pedig nemzetközi egyezmények mellett a gyermekvédelmi törvény és a prostitúciós törvény alapján is világos, hogy egy gyermek soha nem elkövetője, hanem mindig áldozata a prostitúciónak, ugyanis 18 éves kor alatt nem tud jogszerűen beleegyezni az üzleti szexbe.
A SZEXE és a társterületeken dolgozó szakcivilek és érdekképviselők tapasztalatai szerint alig indul eljárás embercsempészet vagy futtatás miatt, a striciket, kényszerítőket, kizsákmányolókat jóformán nem is üldözi a rendőrség. Ehelyett a rájuk vonatkozó jogszabályi tiltásokat is a szexet árulók ellen alkalmazzák. Erre ad lehetőséget például a lakáskiadás tilalma, amelyet a SZEXE szintén megszüntetne.
2. Bérlakásban is lehessen dolgozni
A hatvan éves New York-i egyezménynek tagja Magyarország is. Ez a megállapodás kiköti többek között azt is, hogy a csatlakozó államoknak meg kell tiltania az ingatlan rendelkezésre bocsájtását prostitúció céljára – ennek megfelelően a magyar prostitúciós törvényben is szerepel ez a kitétel. Az eredeti szándék szerint ez arra volna való, hogy ne lehessen bordélyokat működtetni, így akarták a szexet árulók kizsákmányolását megszüntetni. Sajnos azonban ez a rendelkezés teljesen életszerűtlen: a bordélyokat nem számolja fel, csak illegalitásba szorítja, de ugyanígy törvényen kívülre kerülnek azok, akik függetlenül, saját zsebükre dolgoznának beltéren, de nem rendelkeznek saját ingatlannal – ők a szexmunkások elsöprő többségét adják. Őnekik nem volna szabad lakást kiadni; ha a lakás tulajdonosa megtudja, hogy az ingatlanjában szexmunka folyik, köteles felmondani a bérletet, illetve ha nem teszi, bűncselekményt követ el. Így azonban az albérlő szexmunkást egyik napról a másikra utcára rakhatják és elveszíthet akár többhavi kauciót. Vagy pedig zsarolhatják őt ezzel az információval.
Éppen ezért a SZEXE, szexmunkás ügyfelei visszajelzései és a jogesetek vizsgálata alapján azt javasolja, hogy lehessen lakást bérbe adni és venni szexmunka céljára. Ez ütközik a New York-i Egyezmény előírásaival, azonban Magyarországnak módjában áll csupán részlegesen kilépni az egyezményből – a SZEXE ezt tartaná üdvösnek.
A fenti két intézkedés csupán normaszöveg-módosítást igényel, nem jelent anyagi tehertételt az állam számára.
3. A lehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátás és szociális intézményrendszer szükséges
A hazai egészségügy állapotát minden állampolgár megérzi; a szexmunkások többszörösen is. Egyre kevesebb állami forrás jut szűrésekre, prevencióra és oktatásra, a SZEXE és más ártalomcsökkentő szemléletű civilek évek óta nem kapnak állami forrásokat. Pedig az önkéntes és anonim szűrések sokkal hatékonyabbak, mint a nagy rendelőintézetekbe terelt, szabályozott vizsgálatok.
A SZEXE kérészéletű szűrőbusza 2006-ban mindössze fél év alatt több embert vizsgált ki, mint az ország össze bőr- és nemibeteg gondozója hét év alatt együttvéve. A szűrőbuszt azután elvették az egyesülettől azzal az indoklással, hogy állami feladattá válik a mobil szűrőállomások üzemeltetése. Jelenleg nem üzemelteti senki.
Forrásokra van szükség az önkéntes szűrésekre, tanácsadásokra, mert a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a szexmunkások azok, akik meg tudják állítani az Európa-szerte újra terjedő nemi járványokat. Újraéledőben van a tripper, a szifilisz és a HIV-fertőzések száma is emelkedik, ezért stratégiai jelentősége van annak, hogy a pénzért szexelők jó és hozzáférhető ellátást kapjanak, hozzáférjenek megfelelő védekezéshez és tanácsadáshoz, és stigmatizálás és kirekesztés helyett segítse őket az egészségügy.
Emellett sürgős szükség volna szerintük a szociális ellátórendszer alapos reformjára: a gyermekvédelem, az áldozatvédelem számos sebből vérzik, így nem csoda, ha állami gondozott gyerekek nagy számban prostituálódnak és az intézmények nem tudnak velük mihez kezdeni, nem értik a problémáikat és őket hibáztatják a helyzetért, amibe gyerekfejjel belekerültek.
Ezen felül biztosítani kell szakmai továbbképzéseket azoknak, akik ki akarnak lépni a szexmunkából; le kell számolnunk a munkáltatók előítéleteivel, amelyek miatt a nők, a melegek, a romák egyre kevesebb lehetőség közül választják a szexmunkát, mint utolsó opciót a megélhetésre; mindezen túl pedig szükség van a foglalkoztatáspolitika mellett hozzáférhető, valódi szociális lakáspolitikára, mivel megoldott, biztos lakhatás mellett sokkal jobb pozícióból tudnának akár továbbra is szexmunkából megélni, akár más megélhetést keresni azok, akik most sok esetben a Magyarországon éppen zajló lakhatási válság miatt jelenleg nem tudnak megélni egy polgári állás átlagos fizetéséből.
A SZEXE weboldalán elérhető a részletes szakpolitika ajánlás csomag és annak kísérőtanulmánya.
