Sok rendőr rendszeresen fenyegeti a szexmunkásokat, hogy értesíti a gyámhatóságot, amely majd elveszi a gyermeküket, mert ők kurvák. Pedig emiatt nem veheti el
– mondta a 24.hu-nak Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke.
A hatóságok gyakran a jogszabályokat figyelmen kívül hagyva intézkednek a szexmunkások ellen, a rendőrök olykor azt sem tudják, hogy a prostitúció már 17 éve nem számít tiltott tevékenységnek. Visszatérő eset, hogy a kiskorú gyermekét egyedül nevelő szexmunkást 72 órára őrizetbe veszik. Hiába tiltakozik az érintett, hogy nincs kire bíznia kisgyermekét. Pedig a kiskorú gyermeket nevelőket a szabálysértési törvény értelmében sem volna szabad elzárni, de ezt sem tartja tiszteletben a rendőrségi gyakorlat – állítja Földi.
További probléma, hogy a szabálysértési törvény 2013-as életbe lépése óta már nem csupán a bíróság, hanem a rendőrség is szankcionálhat, ám a rendőrök gyakran jogellenesen szabják ki a bírságot. Egy prostituáltat másfél év alatt 61 esetben bírságoltak meg: több hónapot ült elzárásban, csak azért, mert „rossz helyen állt”, pedig minden jogszabályt betartott – mondta Földi Ágnes. A szabálysértési elzárásban lévők között jelentős a szexmunkások aránya – állapította meg korábban a Helsinki Bizottság. A SZEXE a fenti törvénysértések miatt az ombudsmanhoz fordult, amelynek hivatala február végén el is marasztalta a rendőrség törvénysértő gyakorlatát.
Igaz, az önkormányzatok 17 éve nem voltak képesek kijelölni a türelmi zónákat, és ezzel mulasztásos törvénysértést követnek el. A jogszabály szerint a türelmi zónák hiányában a védett övezeten kívül legális a prostitúció. Azaz közintézménytől 300 méterre, országúttól 100 méterre, főúttól 50 méterre mindenhol szabad. Annyi a feltétel, hogy a szexmunkásnak érvényes orvosi igazolásra van szüksége, és ezt három havonta meg kell újítania.
Alkalmatlan szabályok
A SZEXE elnöke szerint a magyar prostitúciós törvény alapvetően hibás és alkalmatlan, helyette új szabályozásra van szükség, amely tekintetbe veszi az egyes modellek gyakorlati hatásait, és olyan megnyugtató jogi keretet ad a szexmunkásoknak, amely védi és segíti őket, garantálja emberi jogaikat és lehetőséget nyújt a segítő szolgáltatások elérésére is.
Magyarországon a becslések szerint 8-10 ezer szexmunkás dolgozik. Túlnyomó többségük lakáson fogadja a vendégeit, az utcán sokkal kevesebben dolgoznak. Sok szexmunkás adózik a tevékenysége után. Többnyire egyéni vállalkozóként katáznak, egyéb személyi szolgáltatás címen könyvelnek. A tarifák nem állandóak, az árak a kereslet-kínálat függvényében változnak.
Kijelenthető, hogy egyre több a szexmunkás, a kereslet viszont csökken
– mondta Földi, aki arról számolt be, hogy a gazdasági válság után egyre több 40 feletti nő kereste meg az egyesületet azzal, miként tudna legálisan szexmunkás lenni, egyéb munkalehetőség hiányában. Földi szerint ez ma is így van, érezni, hogy megdrágult az élet Magyarországon.
