Hiába tettek feljelentést kereskedők az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) a nagyrészt uniós támogatásból épített szegedi Mars téri piac kapcsán, a levél vélhetően soha nem jut el a brüsszeli szervezethez – írja a Zoom.hu.
Amikor a város vezetése a 2010-es választási kampányra időzített piacépítéshez uniós támogatást kért, per- és igénymentesnek tüntette fel a telket, amire az új csarnokot tervezték. Csakhogy a terület nem volt per- és igénymentes, maga az önkormányzat indított pert a területen évtizedek óta árusító kereskedők ellen.
A bíróság csak 2011-ben hozott jogerős ítéletet, de az önkormányzat ezt nem várta meg, karhatalmi segítséggel bontatta el a kereskedők pavilonjait. Kártérítést sem kapott mindenki, a károsultak azóta harcolnak a pénzükért. Ennek részeként tisztáznák, hogy félrevezette-e a városvezetés az EU-t, amikor támogatást kért az új piac felépítéséhez.
Csakhogy a NAV szervezeti keretében működő OLAF Koordinációs Iroda nem Brüsszelbe továbbítja a szabálytalannak vélt uniós pénzfelhasználásokkal kapcsolatos bejelentéseket, hanem a Miniszterelnökséghez, amelyen belül a piacberuházás uniós támogatását kifizető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogutód szervezete működik.
A panaszosok így attól tartanak, hogy azok kezébe kerül a panaszuk, akik annak idején a kifizetést engedélyezték, így nem fogják érdemben kivizsgálni, és eljárás sem indul a felelősök ellen.
A Miniszterelnökségen egy erre felhatalmazott szervezet dönt a bejelentés sorsáról. Megkérdezik az adott szakterületért felelős tárcát, hogy a bejelentők által megküldött anyagok alapján látnak-e szabálytalanságra utaló jeleket, és ha igen, akkor tovább küldik a dokumentumokat az adott ügyben illetékesnek tartott hatósághoz. A szegedi piac ügyében a Nemzetgazdasági Minisztérium járhat el, ha ott nem találnak kivetnivalót a támogatás igénylésében, pont kerülhet az ügy végére.
