Új tanulmányukban a szakértők több települést is bemutatnak a Mekong-deltában, melyek egy kifinomult rendszer részei voltak. A területen nagy mennyiségű terméket állítottak elő, majd szállítottak el több száz kilométerre.
Catherine Frieman, az ANU régésze és a csapat vezetője szerint a felfedezés alaposan átírja a korai vietnami civilizációról kialakított képet. A kutatók eddig is tudták, hogy a korszakban néhány tárgyat elszállítottak a környékről, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy olyan jelentős kereskedelmi hálózat alakult ki a térségben, melyhez speciális eszközkészítő módszerek is társultak.
Ez nem egy olyan eset, amikor a szükségesen kívül az emberek némi extra tételt is előállítanak. Ez egy nagy művelet
– mondta Frieman.
Egy kutatócsoport a dél-vietnami Rach Nuinál tárt fel kőeszközöket, majd ezeket juttatta el Friemanhoz. A szakértő a leletek közt egy homokkőből készült csiszolót is felfedezett, melynek létrehozásához az alapanyagot 80 kilométerre északról kellett beszerezni. Rach Nui térségében nincsenek bányák, így a helyieknek úgy kellett behozatnia a nyersanyagot.
Phillip Piper, az ANU vietnami régészeti szakértője úgy véli, Vietnamban számtalan település és helyszín biztosít információt azzal kapcsolatban, hogy a területen miként jutottak el az emberek a vadászó-gyűjtögető életmódtól a gazdálkodásig. Dél-Vietnamban az újkőkorban a különböző szerkezetű, kultúrájú és társadalmú települések közt összetett kereskedelmi rendszer alakult ki, amely segítette az anyagok és a technológiák áramlását.
