Pénteken délután négy óra körül 267,90/268,10 forinton állt az euró jegyzése szemben a 266,00/266,50 forintos csütörtök délutáni árfolyammal. A forint 5,09 százalékos pozíciója a sáv erős oldalán 69 bázisponttal volt gyengébb, mint csütörtökön késő délután.
Mi a gyengülés oka?
A forint gyengülése a piaci híresztelések szerint az euró bevezetés esetleges elhalasztása, illetve az új pénzügyminiszter személye miatt következett be. Érthetetlen ugyanakkor, hogy miért csütörtökről péntekre következett be ez az elmozdulás, hiszen ez a két információ már az előtte levő napon ismertté vált. A Napi Gazdaság információi szerint a gyengülés akkor kezdődött el, amikor a tegnap délutáni alacsony likviditású piacon egy londoni bankház kis összegekkel ugyan, de erőteljesen megmozgatta a forint árfolyamát. A kereskedők egyelőre csak kisebb spekulációs támadásokról számoltak be, a forint további drasztikus esésére nem utalnak jelek.
Ideges piacon, erős forgalomban az euró 267,40 és 270,25 forint között ingadozott, ami a forint pozícióját tekintve a sáv erős oldalán 4,29 és 5,30 százalék közötti mozgást jelent. Az év első hetében 259 és 270 forintos pályát járt be az euró, ami önmagában is jelzi a pánik hangulatot a piacon – mondják dealerek. A kereskedők szerint mindaddig nem is áll helyre a piac egyensúlya,
amíg meggyőző jelek nem érkeznek az állami költekezés megállítására.
Pénteken az egymásnak olykor ellentmondó kormányzati nyilatkozatok bizonytalansággal tetéztek a piac pesszimista hangulatát. A forint gyengülését fokozták a (részben automatikusan életbelépő stop-loss) veszteségcsökkentő ügyletek is. A külföldi bankok vásárolták az eurót, a magyarországiak pedig a hazai exportőr vállalatok megbízásai alapján a forintot vásárolták.
A forintpiacon a kamatok újra irreális magasságokba szöktek. Az egyhónapos kamat 13,50 százalék, a hathónapos 14,0 százalék volt dél körül, majd délután ennél mintegy 50 bázisponttal lett alacsonyabb.
A piaci várakozások szerint a jegybank a forint gyengülése ellenére sem változtat irányadó kamatán – derül ki a Reuters 11 elemző megkérdezése alapján készült felméréséből. A felmérésben szereplő elemzők mindegyike úgy véli, hogy a forint gyengülése ellenére sem emel kamatot az MNB.
A dollár napközben átlépte a 211 forintos szintet is, a délutáni negatív korrekció után jegyzett 209,00/20 forintos kurzus azonban már gyengébb volt a csütörtöki 209,60/90 forintos jegyzésnél.
Elmarasztalható kommunikáció
A kormányzati kommukáció ismét nem áll a helyzet magaslatán, hiszen Draskovics nem önállóan, hanem az MTI megkeresésére volt hajlandó szóban beavatkozni. A bejelentés nélkül a forint valószínűleg tovább gyengült volna az euróhoz képest. Kérdéses, hogy a Magyarországtól távol levő jövőbeni pénzügyminiszter mennyiben lenne képes Kenyából küldött nyilatkozataival egy esetleges forint válságnak elejét venni.
Draskovics nem kockáztat
Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter péntek délutáni nyilatkozatának hatására alig tíz percen belül 267,30/60 forintig gyengült az euró a megelőző 269,30/50 forintos árfolyamhoz képest.
Távolodik az euróra való gyors magyar átállás perspektívája – írja a párizsi Le Figaro Draskovics Tibor új pénzügyminiszter szerdai nyilatkozatára hivatkozva. Magyarország elhalasztja csatlakozását az euróövezethez című csütörtöki írásában a francia lap gazdasági mellékletének budapesti tudósítója, Georges Quioc idézi a pénzügyi tárca élére kinevezett új vezető kijelentését arról, hogy át akarja tekinteni az eurózónához való csatlakozás menetrendjét. A magyar kormányzat júliusban még úgy vélte, hogy tartani tudja az Európai gazdasági és monetáris unióhoz való csatlakozás 2008. január 1-jére kitűzött céldátumát – írja Le Figaro – hozzáfűzve, hogy fél évvel később, az új miniszter nem vállalta annak kockázatát, hogy újabb időpontról nyilatkozzék.
Magasba szöktek az állampapír-hozamok
A forint gyengülésével párhuzamosan drámaian megugrott az állampapírok hozama is a másodpiacon. A hozamok forgalomban csökkentek. Kedvező jel viszont, hogy a jelentős eladói hullámban végső befektetők nem vettek részt – mondják kereskedők. A rövid lejáratok hozamai 40-70 bázisponttal, a középlejáratokéi 80 bázisponttal, a hosszú lejáratokéi pedig 40-60 bázisponttal emelkedtek az előző napi referenciahozamokhoz képest.
Belföldi és külföldi befektetők egyaránt aktívan részt vettek a kereskedésben, de úgy tűnik, hogy a végbefektetők egyelőre nem aktivizálódnak – mondják a piacon. A forgalom nem kiemelkedően magas, és talán a kapkodás is kevésbé jellemző, mint a devizapiacon.
