Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn bejelentette, hogy megvétózza a legfelsőbb bíróságról és az országos igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvényt.
Pedig tusványosi beszédében még Orbán is azt mondta, támogatja, és szolidáris a lengyelekkel, akik szembeszálltak az EU-val.
Szombaton a demokrácia védelmére sürgette a lengyel igazságügyi reform ellen országszerte tüntetőket a tiltakozásokhoz Gdanskban csatlakozó Lech Walesa volt elnök.
A hatalmi ágak elválasztása a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalomra volt Szolidaritás mozgalomnak az egyik legfontosabb eredménye, hangoztatta a 73 éves Walesa, emlékeztetve a lengyelországi demokratikus átalakulásra.
Szombat este több ezren vonultak utcákra Varsóban, Krakkóban és más lengyel városokban. Néhány aktivista transzparenseket tartott fel, amelyeken az alkotmány szó volt olvasható, utalva azokra az ellenzéki vádakra, miszerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt megsértette Lengyelország alkotmányos rendjét.
Szerda óta naponta tízezrek vonultak az utcákra Lengyelország-szerte az igazságügyi reform ellen tiltakozva.
A lengyel szenátus szombat hajnalban jóváhagyta a legfelsőbb bíróságról (SN) szóló törvényjavaslatot, amelyet egyben aláírásra felterjesztett az államfőnek. Az ellenzék és az Európai Bizottság által is élesen bírált indítványt korábban a törvényhozás alsóháza, a szejm is elfogadta.
A jogszabály az eddigi négy mellett három új kamarát hozna létre, megváltoztatná a bírák kinevezésének rendjét, és nyugdíjazná a jelenlegi bírákat – azok kivételével, akiket az államfő kivonna ennek hatálya alól. Az új bírákat az eddigi gyakorlatnak megfelelően az államfő nevezi ki az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) javaslatára.
A kormányzó Jog és Igazságosság párt által kezdeményezett igazságügyi reform keretében a lengyel parlament módosította az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS), illetve a bíróságok szervezetéről szóló törvényt.
A KRS fő feladata a bíróságok és a bírák függetlenségének őrzése. A 25 fős testületnek 15 bíró tagja van, akiket a különböző bíróságok (legfelsőbb bíróság, fellebbviteli, közigazgatási, körzeti és katonai bíróságok) tagjai közül választanak meg. A törvénymódosítás előirányozza a testületben lévő 15 jelenlegi bíró mandátumának megszűnését, utódaikat a szejm (alsóház) választaná meg háromötödös többséggel, nem pedig a szakmai szervezetek, mint eddig.
A bíróságok szervezetéről szóló törvénymódosítás megváltoztatja a bíróságok elnökei kinevezésének és visszahívásának eddigi gyakorlatát úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek, emellett a jövőben az egyes pereket vezető bírákat nem kinevezés, hanem sorsolás útján fogják kijelölni. Az államfő még ezt a törvényt sem írta alá.
Andrzej Lapinski, az államfő szóvivője az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint azt közölte: Duda elnök úgy látja, vannak hiányosságok a törvényhozás által elfogadott törvényekben. A szóvivő ugyanakkor arra nem utalt, hogy az említett hiányosságok miatt Duda megvétózná, vagy felülvizsgálatra az alkotmánybíróság elé terjesztené a jogszabályokat.
