2006. Május 17, Stade de France, Párizs
Harmadik perc. Giovanni van Bronckhorst és Carles Puyol sem meri támadni az előretörő jobbhátvédet, aki egy kis labdavezetés után a tizenhatos vonalánál középre pörget. A kilépő Thierry Henry csodás labdaátvétellel megveri Rafael Marquezt, és már csak Victor Valdés áll vele szemben. A Barcelona kapusa azonban óriási ziccert fog, majd a szöglet után ismét Henry bombáját hárítja.
Ha Henry ziccere bemegy, már vezethetne az Arsenal a Bajnokok Ligája-döntőben! Hátul meg úgyse kapnak gólt, hiszen a BL-ben tíz meccse azaz több mint ezer perce nem kapott gólt Jens Lehmann.
Mi lett volna, ha az Arsenal kapusát nem állítják ki a 18. percben Samuel Eto’o lerántásáért?
Mi lett volna, ha így Ebouéék nem több mint hetven percen át játszanak emberhátrányban Ronaldinhóék ellen?
De mivel a futballban nincs ha, és jobbhátvédünk, Eboué később egy pillanatra elengedi Samuel Eto’ó-t (a védők lest reklamálnak), a Barca kiegyenlít, majd Juliano Belletti (cserejobbhátvéd) nullszögből lőtt góljával megnyeri a Bajnokok Ligáját (Barcelona-Arsenal 2-1).
2017. július 20, Városi Stadion, Vác
Huszonhetedik perc. Az edzés során egy rövidpasszos gyakorlatsor végén a jobbhátvéd, egy lassú átadást átvesz, majd hevesen integetve, remekül ad be és a csatár szép fejesgóllal fejezi be a támadást.
Eboué remek beadása a mai nyilvános edzésről!#HajraVac #vacfc
Közzétette: Vác FC – 2017. július 20.
Emmanuel Eboué a jobbhátvéd. „Ebu”, ahogy társai szólítják, beszél. Nagyjából bárkivel, legyen az az angol királynő az FA-kupa után, vagy egy Arsenal-pólós szurkoló, aki a júliusi hőségben Vácra tévedt.
Eboué válaszol. Az Arsenalban eltöltött majdnem nyolc évről, Arsene Wengerről és a szurkolókról. Beszél arról, hogy 34 évesen még új klubot szeretne találni, mert futballozni akar. Bár angolul nem a legválasztékosabban, de megérteti magát a 12 éves kislánnyal, aki félve áll oda egy fotóhoz, éppúgy, mint a hallássérült drukkerrel.
Mosolyog és röhög. A pályán kívül szinte mindig, de sokszor a kissé megilletődött csapattársaival a váci edzőpályán is. Akkor is, amikor megkérdezem, hogy jobban megy-e a magyar nyelv, mint a koreai?
Poénkodik. Az angol királynővel a Buckingham-palotában („szívesen felhagynék futballal, és vigyáznék a kutyáira, felség!”) vagy épp a maroknyi magyar riporterrel a Vác FC 35 fokban megtartott délutáni edzésén.
Mit keres Eboué Magyarországon?
A 34 éves, 79-szeres elefántcsontparti hátvéd, aki márciusban letöltötte egyéves eltiltását (a FIFA szerint nem fizetett ki egymillió eurónyi tartozást ügynökének) a Fradi dániai vendégjátéka miatt pár napig a Dunakanyarban készül. Eboué készségesen elmeséli, hogy egy hónapja edz a Fradival, mivel barátja, a Sunderland volt fizikoterapeutája, Peter Friar már harmadik éve a zöld-fehéreknél dolgozik. Hálás a Fradinak, mert az eltiltás után az első csapat volt, ahol edzéslehetőséget biztosítottak neki. Elmondása szerint úgy nyolcvan százalékos erőállapotban van.
Eboué szemmel láthatóan jól érzi magát és futballozni akar, nagyjából bárhol. Nem mindig volt ez így, az egyéves eltiltás során számos olyan interjú látott napvilágot, amiben a legsötétebb perceiről is mesélt. Azokról, amikor nem volt ereje az ágyból felkelni, és az öngyilkosságra is gondolt. Vagy amikor rövid időn belül a nagybátyja, akit apjának tekint, és testvére is elhunyt. Amikor már az egykori elefántcsontparti csapattársak és „testvérek” közül csak Didier Drogba és Romaric keresték. A Touré testvérekre máig neheztel, mivel amikor Kolo egy doppingteszten megbukott, ő naponta hívta.
New lease on life
De ez már a múlt, és az elefántcsontparti védő hálát ad Istennek és a családjának, feleségének és három kisgyerekének, hogy kimászott ebből a gödörből. A vallás és a család mellett kellett hozzá a futball és a derű. Eboué minden mondatából az életöröm sugárzik, illetve pontosabban az, amit az angol nyelv a „new lease on life” idiómával fejez ki. A mélyen vallásos Eboué valószínűleg értékelné a „bérbevett” evilági élet koncepcióját. Nem tudom, hogy beszélgettek-e Gera Zoltánnal erről, Eboué mindenesetre többször is kedves embernek és komoly ellenfélnek nevezte őt, és újból megköszönte neki és a Fradinak a segítséget.
A jövőjét illetően bizakodó, de konkrét terveiről nem beszélt.Beszélgetésünk alapján számomra úgy tűnt, mint aki egyelőre annak is örül, hogy futballozhat. Eboué és családja életük egyik legnehezebb időszakán vannak túl. A szebb napokat is megélt labdarúgó keményen dolgozik azért, hogy visszatérhessen. Egyelőre akár Magyarországon is.
