Ha úszás, ha magyar úszósport, akkor Hajós Alfréd. A sportoló, az építész, akinek józan paraszti esze is helyén volt, ahogy Áder János köztársasági elnök is utalt rá ország-világ előtt a FINA megnyitóján.
Az első újkori, athéni olimpia lezárása után a görög király fogadást adott az olimpikonok tiszteletére. Itt hangzott el a rövid párbeszéd az uralkodó és Hajós közt:
– Fiatalember, hol tanult meg ilyen jól úszni?
– A vízben, felség.
Magyar stílus
Mindenki tudja, a fiatalember 1896-ban Athénban két számban aranyérmet nyert: 100 méteres és 1200 méteres úszásban. Az viszont már kevésbé ismert, hogy Egyéb más neveken is ismert úszásnemről van szó, de a világ közvéleménye Hajós révén és magyar úszók újítása révén tanulta meg: magyar tempó vagy magyar stílus.
Hogy ez pontosan mit is takar, arról Sós Csabát, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetőjét kérdeztük.
Nagyon egyszerűen egyfajta oldalúszásról beszélünk: a test oldalra fordulva, a fej végig kint van a vízből. Az egyik kar csak a víz alatt mozog combig kihúzott erőteljes csapásokkal, a másik a víz alatt húzott és a felszínen lendült előre. Többé-kevésbé malomkörzés-szerű mozdulatok.
Eddig egy világszerte ismert, hatékony úszásmódról beszélünk, itt jön a magyar újítás. Úszóink elhagyták a béka módjára, V-alakban kirúgó lábtempót, mert az lassította a haladásukat. Ollózó lábmunkájuk célja csak az egyensúly megtartása volt, a “sebességet ” a karok ereje adta.
Igen eredményesen, mert Hajós dupla sikere után az 1904-es ötkarikás játékokon Halmay Zoltán ugyanezzel a stílussal nyert két számban is.
A gyorsúszás lehet kutyaúszás is
Aztán a sportolók és edzők hamar rájöttek, hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a mozgást, és kialakult a ma is ismert gyorsúszás. A XX. század folyamán az úszásnemeket egyre több szabály rögzítette, a versenyek elkerülhetetlenné tették az elvárt mozdulatok kőbe vésését.
Érdekes, és ma már mulatságos is belegondolni, hogy például háton egy időben kartempóval, és mellig felhúzott, majd onnan V-alakban kirúgott lábakkal úsztak…
Az előírt stílustól versenyeken évtizedek óta tilos eltérni pillangóban, mellen és háton, ám maradt egy “kiskapu”. A magyarul gyorsúszásnak, az angolul freestyle-nak, azaz szabad stílusnak nevezett kategória.
Mindkét elnevezés beszédes
– mondja Sós Csaba. A szabad stílusba ugyanis bármi belefér, ha valaki akarja, és megszerzi az indulási kvótát, akár világbajnokságon, olimpián is indulhat bármilyen technikával, akár kutyaúszásban is.
A gyorsúszás pedig azért sokatmondó, mert az emberi test ezzel a technikával képes vízben a leggyorsabban haladni.
A halászat csábított minket a vízbe
A majmok, a főemlősök kerülik ezt az elemet, legközelebbi rokonaink a természetben csak akkor lesznek vizesek, ha esik az eső. Feltételezhetően így volt ezzel a korai ember is, őseinket minden bizonnyal a halászat csábította a vízbe.
Eleinte a kutyaúszással próbálkoztak, majd megszülettek a különböző mozgásrendszerek. Közülük pedig a gyorsúszás az, amivel a legoptimálisabb energiabefektetéssel a legnagyobb biztonsággal és sebességgel lehet haladni.
Hajós ma is aratna
Sós Csaba nem zárkózik el a laikus “Mi lenne, ha?” kérdésétől sem.
Igaz, az 1896-os olimpián 1:22 alatt úszta le a 100-at, de ne feledjük, az eredményt 13 Celsius-fokos vízben, hullámokkal küzdve a nyílt tengeren érte el ráadásul vízszívó úszódresszben.
Egy perc alatt elsőként Johnny Weismüller teljesítette a távot, És azóta feszített víztükör, speciális úszónadrág, szőrtelen test, sorolhatnánk hosszasan a technikai újításokat és apró trükköket, amelyek mind-mind a teljesítmény fokozását segítik.
Ha pedig Hajós Alfréd a mai kor gyermeke lenne, mondjuk úgy beleszületve és -nőve a modern úszósportba, mindenképp a vébé legeredményesebb versenyzői közé várhatnánk.
