„Mit lehet tenni, amikor Orbán Viktor erodálja a demokráciát?” Ezzel a címmel jelent meg két héttel ezelőtt véleménycikk a brit Economist hetilapban, amire Kovács Zoltán kormányszóvivő olvasói levélben reagált.
A két héttel ezelőtti cikkben megjegyezték: változnak az idők, 1989-ben Orbán karizmatikus liberális fiatalként az oroszok távozását követelte, elutasította az egypárti diktatúrát és szabad választást akart. Mostanra ő Vlagyimir Putyin legközelebbi barátja Európában, az országot egyre inkább az ő pártja dominálja egyedüliként, a választások pedig lehet, hogy szabadok, de nem tisztességesek. Felrótták a miniszterelnöknek, hogy lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét, szájkosarat tett a sajtóra és oligarchákat emelt fel. Illiberális államot akar kínai, orosz és török mintára.
A brit lap szerint az EU túl sokáig hunyt szemet ezek felett, de úgy látják, ez változhat. Az Európai Parlamentben napirenden van, hogy vonják meg hazánk szavazati jogát az Európai Tanácsban, és a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt tagjai is nyilvánosan kritizálják Orbánt.
A Fidesz elutasította, hogy részt vegyen az európai ügyészség létrehozásában, de az Economist szerint ezt az uniós támogatások feltételéül kellene szabni.
Azt írják, Orbán számára veszélyes stratégia, hogy a bírálatokra adott válaszként a magyarokat az EU ellen fordítsa. Ezzel már megpróbálkozott, de kevés sikerrel járt. Az elmúlt két évben folyamatosan támadta Európát menekültpolitikája miatt, és teleplakátolta az országot az „Állítsuk meg Brüsszelt!” szlogennel.
Kovács Zoltán válaszában azt írja: valóban sok dolog változott a világban Orbán Viktor 1989-es, hősies beszéde óta, de miniszterelnökünk fő célja ugyanaz maradt, egy erős és független Magyarország, amely egy erős Európában talál otthonra.
Az önök narratívájával ellentétben a demokrácia jól van, köszönjük. A választások szabadok maradtak, és igen, tisztességesek. A régi ügyek sorát rég rendeztük az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd során. Nem ez a gond. A gond az, hogy amióta 2010-ben újra kormányra került, Orbán miniszterelnök elszánta magát, hogy megvédi Magyarország nemzeti érdekeit, amivel felborzolta a kedélyeket
– írta Kovács. Szerinte akkor, amikor az európai trojka súlyos megszorító intézkedéseket javasolt Magyarországnak, a kormány elküldte őket, és saját reformjainak útjára lépett. Ezt akkor unortodoxnak bélyegezték, de mostanra a magyar GDP növekedik az egyik leggyorsabb ütemben Magyarországon. Az államháztartási hiányt kordában tartják, az adósság csökken, a munkanélküliség rekord alacsony.
Oroszországgal való kapcsolatunk azon a pragmatikus állásponton alapul, hogy a gazdaságunk számára előnyös, ha rendezett a viszonyunk Európa keleti szomszédjával. Eközben az Európai Tanácsot támogatjuk a szankciók kérdésében
– állította a kormányszóvivő. Azt írta, Orbán Viktor vette a bátorságot, hogy ellenkezzen az Európai Unióval a migráció kérdésében, és kiálljon a kötelező áttelepítési kvóta ellen. Ehelyett a határellenőrzés szigorítását támogatta. „A kerítés, amit a déli határon építettünk, megvédi a schengeni övezetet, és gyakorlatilag nullára csökkenti az illegális belépések számát. Európának hálásnak kellene lennie” – közölte.
Szerinte a kormány cselekedetei arról szólnak, hogy „megvédjük az erős nemzetállamokon alapuló erős Európát, és korlátok közé szorítsuk a senki által nem megválasztott, központi brüsszeli bürokráciát”.
Ebből a szempontból nem Orbán miniszterelnök az, aki megváltozott. Talán Európa az
– zárta válaszát Kovács.
