Foci

Nem csak a pénz számít: így tarolják le a németek a focivilágot

A német válogatott 2006 óta minden világversenyen a dobogón végzett. Ehhez viszont szemléletváltásra, új filozófiára volt szükség. A 2000-es foci-Eb után lenyesegették az öregeket, miközben szépen-lassan felnőtt az 1980-as évek végi, 1990-es évek eleji aranygeneráció. Az átmenetet az ismert német precizitás jellemezte, az eredmény pedig magáért beszél: a fiatal magra építve 2014-ben világbajnokságot, 2017-ben a kvázi B-csapattal Konföderációs Kupát nyertek. Félelmetes, de úgy néz ki, az uralkodás szakaszának elején járunk.

A német labdarúgásnak – kiváltképp a német labdarúgó-válogatottnak – nem is jöhetett volna jobbkor a 2000-es Európa-bajnokság, és a csúfos kudarc. A Nationalelf három meccséből mindössze egyetlen pontot szerzett, és a portugál, román, angol hármas mögött csoportja negyedik helyén végzett. Akkor a csapatot olyan játékosok fémjelezték, mint a 39 éves Lothar Matthäus, a 32 éves Oliver Bierfhoff vagy a 30 éves Oliver Kahn.

Felismerték, hogy muszáj változtatniuk: bevezették az akadémiai rendszert.

A következő világeseményen, a japán-dél-koreai világbajnokságon még ott volt ugyan Kahn és Bierhoff, a csapat átlagéletkora már (28,5-ről 27,5-re) csökkent, miközben olyan fiatal tehetségek, mint az akkor 23 éves Miroslav Klose és a 25 éves Michael Ballack a válogatott alapemberévé váltak. 2006-tól már nem volt kérdőjel: az új edző, Joachim Löw új alapokra helyezte a válogatottat, a csapat magját azóta is az új német képzési rendszer legjobbjai adják.

Nem minden a pénz, fontosabb a filozófia

Néhány éve a Guardian foglalta össze, miért uralják a németek a labdarúgást. Akkor éppen a válogatott magjára építő Bayern München és a Borussia Dortmund játszotta a BL-döntőt, miközben javában folytak az előkészületek a brazíliai világbajnokságra.

2008-ban hiába nyerték meg a spanyolok az Eb-t, Németországban Löw irányításával és kontrolljával a háttérben már korábban elindult valami.

A német U-válogatottak 2006 óta

Nincs még egy, a némethez hasonló sikeres nemzet 2006 óta. A csapatok magjait a mai felnőtt válogatott húzóemberei adták.

U21: 2x Európa-bajnok (2009, 2017)

U19: 2x Európa-bajnok (2008, 2014)

U17: 2x vb-bronzérem (2007, 2011)

U17: Európa-bajnok (2009)

2006-ban az U17-es válogatott Eb-bronzérmet, 2007-ben világbajnoki bronzérmet nyert. A csapat vezére akkor a későbbi világsztár, a Bayern akadémistája Toni Kroos volt.

A német rendszer olyan játékosokra épített a 2009-es U21-es Európa-bajnokságon, mint Manuel Neuer, Jérome Boateng, Sami Khedira, Mesut Özil és Mats Hummels. Ma valamennyien világsztárok, akik a karrierjük csúcsán járnak.

Világbajnokok, Bajnokok Ligája-győztesek. 2018-ban, az oroszországi világbajnokságon a mag legidősebb tagja, Neuer is csak 32 éves lesz.

Körülbelül 80 millió ember él Németországban, és azt hiszem, 2000 előtt számtalan tehetségnek veszett nyoma.

– mondta Robin Dutt, aki korábban sportigazgatóként dolgozott a német válogatott mellett. Dutt hozzátette, valóban a 2000-es évek eleje volt a mélypont, de ma már a német labdarúgás legszebb napjait éljük.

Az ok egyszerű: pénzt, paripát, fegyvert nem kímélve képzik az fiatalokat, ha csak a számokat nézzük, több mint 1000 pro licences edző dolgozik a német labdarúgás jelenén és jövőjén.

A vezetők célja az volt, hogy a szokásos sémából kilépve megteremtsék az új, friss német stílust. Ehhez a stílushoz pedig hozzárendeljék az akadémiákon meghonosított német-mentalitást. Löw és az alatta dolgozó szakemberek ebben látták a megoldást, és ha ránézünk az utóbbi évek felnőtt és utánpótlás sikereire, úgy tűnik, bejött a terv.

Anno a nagy és erős játékosokra épített mindenki – mi is. Ma már nem a labdarúgók mérete, a tudása az elsődleges; hogy megfelelően tudjanak az adott játékrendszerben játszani. Talán a védelem az egyetlen, ahol szükségünk van nagydarab, jó fizikumú emberekre.

Dutt úgy fogalmazott, a képzés alapja, hogy a 8 és 11 éves gyerekek még ne neves klubokban edződjenek, hanem ha lehetséges, a kicsiket kiszervezik kisebb egyesületekhez. Ehhez a feladathoz edzőket adnak a Bundesliga-csapatok a kisebb kluboknak. Ez Dutt szerint megakadályozza, hogy túl korán nyomás alá kerüljenek a gyerekek. A legtehetségesebb játékosokat idővel – de inkább időben! – behúzzák az akadémiák.

Az alábbi dokumentumfilm a német akadémiai rendszert mutatja be:

Már a B-csapattal is vb-t nyerne Németország?

A felnőtt német labdarúgó-válogatott 2006 óta minden világversenyen érmet szerzett. Joachim Löw már a 2006-os, hazai világbajnokságon is – mint másodedző – aktív részese volt a válogatott harmadik helyezésében, majd a vb után már vezetőedzőként irányította a válogatottat.

Senki sem veheti fel a versenyt a németekkel, ha tehetségekről beszélünk. Ha megnézzük az U21-es Eb-győztes és a Konföderációs Kupa-győztes csapatok kereteit, azt láthatjuk, hogy 44 játékosból csupán ketten múltak el 27 évesek.

mondta Jürgen Klinsmann, a Löw előtti német szövetségi-kapitány.

A német válogatott úgy nyerte a Konföderációs Kupát, hogy a játékosok nagy része még bőven szerepelhetett volna a lengyelországi U21-es Eb-n. De ez azt is jelenti egyben, hogy mivel a csapat nagy része a felnőtteknél kapott szerepet, az U21-es német válogatott sem az A-csapattal győzött az utánpótlásversenyen. Egészen döbbenetes, hogy sem a Konföderációs Kupa döntőjében Chile, sem az U21-es Eb-n Spanyolország első számú csapata nem volt elég a németek ellen.

Joachim Löw amihez nyúl, arannyá válik. 94 tétmeccséből 74-et megnyert, 11 döntetlent játszott és csak 9-szer szenvedett vereséget. 

Ha ez így folytatódik, Németország könnyedén megnyerheti a következő kettő-három nagy tornát. Ha kell, akár a B-csapattal is.

Nyitókép: Europress/Notimex/Marius Becker

Ajánlott videó

Olvasói sztorik