3154 néző látta amint a Magyar Kupa negyeddöntőinek első mérkőzésén a Fradi 5-0-ra bedarálta az NB2-es Aquatil Csákvár együttesét. Figyelembe véve a tavaly évvégi kétezres számokat és ahhoz képest, hogy ez csak egy kupameccs volt egészen szép számmal jöttek ki a hívek, de semmiképp se keressünk hasonlóságot a hétvégi Dynamo Dresden (III.) – Dortmund német kupameccs drezdai 30 500-as számával. (Nem tudjuk mindenkinek feltűnt-e, ezért leírjuk még egyszer, a drezdaiak a harmadosztályban vitézkedenk momentán és egy 30 500-as stadiont töltöttek meg szurkolói – ja, az más kávéház…)
Pedig, köszönhetően a Csákvár őszinte játékának az Üllői úton is remek találkozót láthattak, akik kifáradtak. A jobbára felcsúti, újpesti, stb. fiatal kölcsönjátékosokkal felálló és egy két rutinosabb labdarúgót alkalmazó, Bognár György vezette brigád próbált játszani. Ha a végeredményt nézzük vesztükre. Lehet, ha a bunkerfocit választják, akkor megússzák egy csúnya meccsen 2-0-al, de nem, ők közönségszórakoztatóan, szépen haltak meg.
Játékosaik meg akarták mutatni, egyéni képességekben olykor képesek felvenni a versenyt, meghúzni a váratlan, értik, tudják a trükköket. A csk., Domján Attila, aki 37 évével a rutint képviseli például olyat mutatott, amit Cristiano Ronaldo is megirigyelhette volna – a rátámadó Somália azt sem tudta hol van hirtelen.
Magyar pályán, tétmeccsen a trükk ritka vendég, több kellene belőle. Most felszabadult foci vol, a mérkőzés ezért lett 5-0. Köszönjük meg Bognár Gyurinak. És azért nem lett hat, vagy hét, mert például míg Busai Attilának minden – mesterhármas -, addig a nagyon akaró Varga “Ropi” Rolandnak szerda este semmi sem jött be.
