Soros, Soros és Soros. Korábban menekültek, menekültek és menekültek. Azt megelőzően pedig Gyurcsány, Gyurcsány és Gyurcsány.

A Fidesz mindig ad egy ellenségképet, mert a tábort már csak azzal tarthatja össze. Ha a politikai napirend kijelölése, az agenda setting az övék, a rendszer probléma nélkül működik, de ha valamire váratlanul reagálni kell, egyre nehezebben mozdul meg a habonyi gépezet.

*

Az hozhatja el Orbán Viktor bukását, ha magára marad, senkitől nem kap visszaigazolást és minden rosszért őt teszik felelőssé – mondta nemrég Tölgyessy Péter. Egyelőre nem látszik, hogy lenne alternatíva, bár az alkotmányjogász szerint nem kérdés, hogy a bukás eljön majd, ám azt senki nem tudja, mikor.

A Momentum olimpiaellenes kampánya előtt azt lehetett hallani a Fidesz vezető köreiből, hogy a nyári szünet után, szeptemberben indítják a kampányt, a téma is megvolt, de a mozgalom belépésével borult minden.

Az összegyűjtött 266 151 aláírás, valamint a visszavont olimpiai pályázat sürgős válaszlépésre késztette Orbánt és a Fideszt, de nem volt olyan kész panel, amihez nyúlhatott volna.

Fel volt építve, meg volt tervezve minden jó előre, a kormányzati kommunikáció úgy számolt, a menekültkérdés szinten tartásával és egy lapos, uborkaszezonnak nevezhető nyárral ki lehet húzni őszig, akkor kapcsolt volna mindenki nagyobb sebességre, foglalta össze a 24.hu-nak több, kormányzati folyamatokra rálátó forrása.

A terv pedig az volt, hogy szeptemberben indul az őrületes sorosozás, CEU-val, civilekkel, általa pénzelt parlamenti pártokkal. De reagálni kellett az Orbán által csak álomgyilkosoknak nevezett Momentumra, előrébb hozták Soros György ellenségképpé tételét – és túltolták. Úgy tudjuk, Soros György már kampánytéma is marad jövő áprilisig, a Fideszen belül elégedettek az elért eredménnyel és a kiváltott hatással.

Ráadásul a menekült- és Brüsszel-ellenességnek is új lökést adott a kormány a nemzeti konzultációval. És ezt is túltolják.

Február végén, március elején volt néhány nap, amikor a Fideszen belül a kapkodás ütött fejet, ekkor vonszolták elő a Soros-témát, több momentumos beszélgetőpartnerünk ennek kapcsán megjegyezte: úgy látták, Orbán rendszere annyira masszív, hogy egyben az a gyengesége is, csak recsegve-ropogva tud irányt váltani, ha pedig a közvélemény tematizálását képesek lennének átvenni, azzal a rezsim összeroppanását is előidézhetnék.

*

Nem véletlen tehát, hogy a jobboldali értelmiség elkezdett elfordulni a Fidesztől, amelyik könnyű szívvel válik meg az egykor szellemi holdudvarnak tartott konzervatív tudásbázisától, mert ott van helyette 1) a Rogán–Habony tengely uralta, propagandagépezetté silányított médiapiac, 2) a centrális erőtérnek hívott, nagyjából kétmillió szavazó, ennek a tömbnek az egybentartásával és a jelenlegi, töredezett ellenzékkel szemben választást lehet nyerni.

Ne legyenek illúzióik, az elmúlt harminc év legdurvább kampánya következik.

Ezt mondta március végén, egy Kormányinfón Lázár János. És nem tévedett. Csak éppen Lázár a simicskásodó Jobbikra és az egyik utolsó lehetőségét megragadó baloldali ellenzékre gondolt, holott a Németh Szilárd–Kósa Lajos páros, a Fidelitas és a kormány kitartottjaiként a médiumai és civiljei ordas – negatív – kampányba kezdtek.

Amiről senki ne gondolja, hogy a következő egy évben csillapodni fog.

Mert a Fidesz híveinek nem kell más, csak egy ellenségkép, amitől félve összezárhat a tábor és egységesen léphet fel a jelenlegi kormánypárt mögött. Ilyen volt korábban Gyurcsány, Brüsszel, a menekült, most pedig Soros.

A negatív kampányok keresztapjaként ismert Arthur J. Finkelstein ugyanis azt tanította Orbánnak, hogy az embereket egyre kevésbé érdekli a politika, az átlagszavazó alultájékozott és közönyös, nem csoda, ha a modern politika az ő megtévesztéséről szól.

Így a legfontosabb kérdéssé az volt, hogy mit nem tudnak az emberek, nem az, hogy mivel vannak tisztában.

A lényeg, hogy legyen ellenségkép.

Finkelstein szavai szerint:

A politika ma nem a racionalitásról, az érzelmekről és a dühről szól. Ha arról beszélsz, hogy ebben meg ebben a hét pontban akarom megreformálni a nyugdíjrendszert, az életben nem fogsz választást nyerni. Viszont ha azzal kampányolsz, hogy ezt és ezt a csoportot kidobod az országból, minden esélyed megvan.