Tudomány

Elkészítették a kutyák családfáját

Az ember legjobb barátja több tízezer év óta kíséri fajunkat. Háziasításuk óta a kutyák különböző formákban, méretekben és színekben jelentek meg. Bár a történelem során igazán közeli kapcsolat alakult ki köztünk és kedvenceink közt, meglepően keveset tudunk családfájukról.

Kutatók egy csoportja nagyjából két évtizede gyűjti az élőlények genetikai mintáit. Eddig 161 különböző kutyafajta mintáját szedték össze, és most úgy döntöttek, érdemes megvizsgálni az eddigi adatokat. A tudósok az állatok genomjait nagyjából 150 000 helyen hasonlították össze, eredményeikről a Cell nevű lapban számoltak be.

Az analízis kimutatta, hogy az eddig vizsgált fajták, vagyis a létező 421 fajta több mint harmada mindössze 23 kládba esik – tehát az élőlények családfáján 23 különböző közös őst érdemes megkülönböztetni.

Ezeket a csoportokat a földrajzi elhelyezkedés, a fizikai jellemzők és a belső adottságok, például a juhász- és vadászképességek laza rendszere alapján alakították ki. Utóbbi azért fontos, mert a kutyákat évezredeken át valamilyen gyakorlati feladat ellátására tenyésztették, az esztétikai kérdések csak az elmúlt évszázadok során váltak jelentőssé.

A kutatásban magyar fajtákat is megvizsgáltak. A magyar vizsla például a drótszőrű griffonnal és a nagy münsterlandi vizslával áll közeli rokonságban – igaz, ezt a szakértők korábban is sejtették.

A kutyák családfája Kép: NIH Dog Genome Project

Az analízis azt is felfedte, hogy bizonyos fajtákat miként használtak fel új típusok létrehozására. Kiderült például, hogy a tenyésztők az egyik legkorábbi kistestű kutyafaját, a Kínából származó mopszot hívták segítségül az 1500-as években, hogy csökkentsék néhány európai eb méretét.

Érdemes folytatni a kutatást

Az új vizsgálat nem csak arra jó, hogy megismerjük kedvenceink történetét. Az eredmények azért is érdekesek, mert az adatokkal jobban megérthetjük az egyes fajtákra jellemző rendellenességeket. A collie szembetegség például több állatot, így a border collie-t és az ausztrál juhászkutyát is fenyegeti. A rendellenesség ugyanakkor a vadkacsavadász retrievernél is előfordul, ennek okát azonban sokáig nem értették a kutatók.

Az elemzéssel most kiderült, hogy a múltban a fajtát collie-kkal vagy ausztrál juhászkutyákkal pároztatták, melyek átadták az utódoknak a genetikai betegséget.

A kutatás sok korábbi tudományos elképzelést írhat át.

Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy amikor az észak-amerikai őslakosok felmenői nagyjából 15 000 évvel ezelőtt átkeltek a Bering-földhídon, négylábú társaikat is magukkal hozták Ázsiából. A tudósok sokáig úgy hitték, hogy ezek a helyi kutyák az európai hódítók és ebeik érkezésével eltűntek, az eredmények viszont másról tanúskodnak.

Az ősi amerikai fajták genetikai nyomait ugyanis még mindig fel lehet fedezni Dél- és Közép-Amerika modern kutyáiban. A perui meztelen kutyában és a mexikói meztelen kutyában olyan DNS-t találtak, amely az őslakos ebektől származik.

A kutatók következő célja az, hogy tovább építsék a családfát. Ehhez arra lesz szükség, hogy az eddig nem vizsgált fajtáktól is begyűjtsék a szükséges mintákat.

(IFL Science)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik