Nemzetközi szinten továbbra is kiemelkedő a magyarországi lakásépítési kedv. Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) friss adatai szerint a múlt év utolsó negyedében Magyarországon 218 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest.
Ennél jobb eredményt Európában csak Litvánia tudott felmutatni, ahol 368 százalékos emelkedést következett be a múlt év utolsó negyedében. Az uniós átlag pedig 18 százalékos volt – idézi az ingatlan.com elemzése az Eurostat adatait.
A 2016-os teljes évre vonatkozó adatok szerint Magyarország az első helyen áll: 215 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma. Az uniós átlag a múlt évben pedig 13 százalékos növekedésről tanúskodik.
Brexit táján
Az európai országok közül érdekesek az Egyesült Királyság számai: bár a Brexit hatásait egyelőre nehéz pontosan megjósolni, az már a friss adatokból is látszik, hogy az Egyesült Királyság lakáspiacán az uniós átlagnál visszafogottabb a lakásépítési kedv. 2016-ban 3,2 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott építési engedélyek száma az előző évhez képest, ami törést jelent brit lakáspiacon korábban látható dinamikus növekedéshez képest. 2013-ban ugyanis 10 százalékos, 2014-ben 29 százalékos, 2015-ben pedig már 33 százalékos volt a bővülés.
Hogyan fest a magyar piac?
A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László a magyar adatokat értékelve közölte, hogy a kedvező eredményekre számítani lehetett, mivel nem csak a múlt év utolsó negyedében, hanem a korábbi negyedévekben is az európai élbolyban szerepelt a magyar lakáspiac a társasház-építési kedvet tekintve.
Fontos azonban kiemelni, hogy alacsony volt a bázis, tehát 2015-ben viszonylag kevés engedélyt adtak ki, így alacsony eredményekhez képest következett be a bővülés a magyar piacon – mondta a szakember.
Az ingatlan.com új lakásokra létrehozott keresőoldala, a lakopark.ingatlan.com adatai szerint jelenleg több mint ezer társasházfejlesztés van folyamatban, amelyek összesen több mint 15 ezer új lakást eredményeznek a jövőben.
Várhatóan a folyamatban lévő fejlesztések kevesebb mint fele fejeződik be még az idén. Balogh László szerint a piacon 15-20 ezer lakás elérhető, ám ezeknek csak egy része lesz beköltözhető állapotban egy éven belül.
Sok fejlesztő már akkor piacra dobja a lakásokat, amikor még el sem kezdődött az építkezés. A tervezett fejlesztések egy része pedig vélhetően meg sem valósul – mondta a szakember.
A már megkezdett társasházfejlesztések döntő részének közel 50 százaléka Budapest ad otthont. Győr-Moson-Sopron megye részesedése 13 százalékos, Baranya, Hajdú-Bihar, Csongrád és Veszprém megye pedig 4-7 százalékot mondhat magáénak.
A magyar lakáspiac helyzetéről és kilátásairól Balogh László azt is elmondta, hogy a lakásépítési kedv és az új lakások iránti kereslet is masszívnak mondható, azonban a korlátozott építőipari kapacitások, elsősorban a munkaerőhiány gátolhatják a növekedést a jövőben. Ez a tényező az árakra is hatással lehet. A kereslet miatt ugyanis eleve emelkedő pályán van az új lakások ára, ám a munkaerőhiány miatt nagyobb kiadással lehet megvalósítani egy-egy fejlesztést, ezt pedig a beruházó érvényesíteni fogja a végső árakban.
Toronymagasan vezetünk
Az OTP ingatlanpont is kommentálta az Eurostat-adatokat. Ők a következő számokat emelték ki:
2016-ban, éves alapon, az Eurostat által vizsgált 29 ország közül hazánk toronymagasan az élen áll a kiadott lakásépítési engedélyek számának 157 százalékos növekedésével. A dobogó második fokán álló Portugália 39 százalékos, a harmadik Horvátország pedig 33 százalékos bővülést könyvelt el. Csupán két országban, Romániában és Hollandiában van negatív előjel a mutatóban.
Negyedéves alapon vizsgálva, 2015-höz képest 2016 utolsó három hónapjában 169% volt a hazai növekedés mértéke, amivel ugyancsak az európai mezőny élén végeztünk. Lettország 90 százalékkal a második, Szlovákia pedig 69 százalékkal a harmadik lett. Itt már öt ország mutat csökkenő tendenciát. legnagyobb mértékben Montenegró, 24 százalékkal – áll összegzésükben.
Kihangsúlyozták, hogy a hazánkban tavaly kiadott 31 559 építési engedély 2008 óta a legmagasabb volumen.
Idéntől látványos felfutás várható szerintük a megépült lakások számában – az építkezések természetes átfutási ideje miatt –, ugyanakkor már a tavaly átadott 9994 lakás is éves szinten 31 százalékos növekedést és egyben négyéves rekordot jelentett.
Építési engedélyekben Budapesten és a megyei jogú városokban közel háromszoros az éves növekmény, kisebb városokban az országos átlaggal megegyező, míg községekben „csupán” 80%-os. Megépített lakások számában jogállásonként 10% (községek) és 50% (megyei jogú városok) közötti az éves emelkedés üteme.
Ahol igazi ugrás volt
Bár a saját használatra, illetve családi házas formában épült ingatlanok száma is nőtt, látványos megugrást az értékesítési céllal, többlakásos épületben épült lakások számában láthatunk.
„2017-ben, nagyjából 2010 óta, a legtöbb honfitársunk költözik majd új társasházi lakásba – kommentálta cég ingatlanpiaci elemzője, Valkó Dávid. Az előző év a lakásépítők – és részben a vásárlók – számára jóval kedvezőbb piaci környezetet, látványos könnyítéseket hozott, amit az említett mutatók ugrásszerű emelkedése is alátámaszt.
Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint 2016-ban, csak a fővárosban 350 új lakásprojekt értékesítése indult el 11 ezer új lakással. Idén eddig pedig már 80 új beruházás került az adatbázisba, nagyjából 2500 lakással.
A lakásépítők a fővárosi peremkerületekben és a vidéki nagyvárosokban is aktivizálódnak, s az elmúlt évek visszafogott volumenei után újra több száz lakásos beruházások tervei jelennek meg. A piacbővülés az ország nyugati felében némileg erőteljesebb a győri, székesfehérvári, pécsi, soproni, zalaegerszegi és a Balaton környéki építkezéseknek köszönhetően, míg a keleti országrészekben Miskolc, Debrecen és Kecskemét húzza a piacot.
A következő években a tervasztal helyett egyre inkább a daruerdőké lehet a főszerep, hiszen a kereslet látványos tavalyi megugrását a kínálat csak nagyjából másfél év késéssel tudja lekövetni. A robbanást beindító 5 százalékos áfakulcs ugyanakkor jelen állapot szerint 2019 végéig van csak érvényben, így a nagyberuházások előkészítésére – belekalkulálva a tervezést, engedélyeztetést, vagy az esetleges telekvásárlást is – már csak szűk egy év marad – tette hozzá Valkó.
A jó telkekért és a vevőkért egyre élesebb verseny folyik, ami hamar új hívószavakat generált építtetői oldalról. Egyre több projekt honlapján, illetve lakáshirdetésben látni például az „okosotthon” kifejezést, illetve a fűtési rendszernél a hőszivattyús, padló- és mennyezeti hőszabályozással kombinált technológiát.
