Mohamed prófétát hadúrnak és pedofilnak, az iszlámot pedig erőszakos vallásnak nevezte a bevándorlásellenes, holland Szabadságpárt (PVV) elnöke egy televíziós vitában.
Az iszlám a Hollandiát célzó legnagyobb fenyegetés. Az országunk jövője a tét, az iszlám és a szabadság nem férnek meg egymás mellett.
Ezt mondta Geert Wilders a NOS közszolgálati csatorna által közvetített vitában, “söpredéknek” nevezve a rotterdami török konzulátusnál minap kitört csetepaté török résztvevőit. Emellett “ócska, woodstocki szövegnek” minősítette a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) jelmondatát, amely szerint “Hollandia mindannyiunké”. Szerinte ezt azok találhatták ki, akik “túl sokat vízipipáztak”, mert Hollandia nem mindenkié, a hollandok mára másodrendű polgároknak érzik magukat saját országukban.
Mark Rutte holland miniszterelnök, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) vezetője az Európai Unió és Törökország között tavaly létrejött migrációs egyezmény sikerét méltatta a menekültáradat feltartóztatásában. Mint mondta, “nem szándékolt következményekkel, társadalmi feszültségek kialakulásával járhatna”, ha túl nagy tömegben fogadnának be menekülteket.
Lodewijk Asscher, a PvdA vezetője azzal vágott vissza Wildersnek, hogy a Szabadságpárt mindössze tízezer dühös Twitter-bejegyzést tud kínálni a szavazóknak, de megoldásokat nem.
A holland-török hátterű Denk párt első embere, Tunahan Kuzu kedden lemondta a részvételét az esti vitában, amiért a szervezők Jan Roost, a jobboldali populista Hollandiáért (VNL) párt vezetőjét is meghívták. Roos a vitán a török államfő, Recep Tayyip “Erdogan ölebének” nevezte Kuzut, távolmaradását pedig “gyávaságnak, a demokrácia semmibevételének”.
Jesse Klaver, a környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) kormányfőjelöltje kijelentette, hogy az országnak olyan új vezetésre lenne szüksége, amely több könyörületet mutat a háború és erőszak elől menekülők iránt. A 30 éves pártvezér kiemelte, hogy cinikusnak tartja Ruttét, amiért védelmébe vette az EU-török migrációs egyezményt, amely szerinte “nem megoldás, pusztán mentség, hogy félrenézhessünk”.
A közvélemény-kutató intézetek felméréseit átlagoló legutóbbi adatok szerint a szerdai parlamenti választások nyomán a jelenlegi kormányfő vezette VVD 24-28 képviselői helyet szerezhet meg a parlament 150 fős alsóházában, míg a főként muzulmán ellenes megnyilvánulásairól ismert Geert Wilders pártja, a PVV 19-22 mandátumra számíthat.
Bár magas a bizonytalanok aránya, jelen állás szerint a kereszténydemokraták (CDA) 19-21, a liberális D66 17-19, a környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) 16-18, a szocialisták 14-16, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) 10-12, a Keresztény Unió (CU) pedig 5-7 helyhez jutnának a törvényhozás alsóházában.
Az élbolyban meglehetősen kis különbség van a pártok között, egyesek szerint végül bármelyikük győzhet, a kormányalakításhoz azonban még koalíciót is kell kötnie a nyertesnek, szakértők szerint legalább három másik politikai csoportosulással.
