Gazdaság

Van egy adónem Magyarországon, amely évi 32 millió forintos bevételt hoz

Egy ügyvédi iroda év eleji felmérésében megszámolta hány adófajta létezik ma Magyarországon. 59-ig jutottak. A tanulmány főbb megállapításai:

  • Továbbra is velünk élnek a szinte kimutathatatlan bevételt produkáló adónemek, így például a háztartási alkalmazottak után fizetendő adó, amely 2016-ban sem hozott 32 millió forintnál több bevételt az államkasszának.
  • Bár tavalyhoz képest eggyel csökkent az adók száma, annak nagyságrendje és az adórendszer szerkezete nem mutat változást.
  • Adóbevétel szempontjából továbbra is az áfa a listavezető; kb. 3300 milliárd forintot generálva 2016-ban.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda felmérése megállapítja: tavaly óta megszűnt az alapvetően a kamattámogatott hitelekhez kapcsolódó „hitelintézeti járadék” és ugyancsak kivezették a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. Utóbbit az magyarázza, hogy azt a Bizottság uniós jogba ütközőnek minősítette, a Kormány pedig jobbnak látta teljesen megszüntetni azt.

Nem úgy az újonnan bevezetett turizmusfejlesztési hozzájárulás esetében. Ez a már kihirdetett adónem jövő év január 1-jén lép majd hatályba, éppen azon a napon, amikor az idén még 18 százalékos áfamérték alá tartozó éttermi szolgáltatások áfamértéke 5 százalékra csökken. Az új adónem pont ugyanebből a szolgáltatáskörből származó (nettó) bevételre lesz fizetendő, 4 százalékos mértékkel. Ez az új adónem azonban több szempontból is sértheti az EU áfa-irányelvét, ezért ahhoz várhatóan az Európai Bizottságnak is lesz néhány megjegyzése.

Mi számít adónak a felmérésben?

A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak. Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem. Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket – egy kivételével – adónak tekintették a felmérésben. Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek. Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettek bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésről van szó, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik