Tudomány

Azért az elég szomorú, hogy Magyarországon egy kerítés nyelvtudására lehetünk büszkék

Csütörtökön valószínűleg sokan meglepődtek, amikor megtudták: nem elég, hogy okoskerítés épül a határon, ráadásul arab, urdu és fárszi nyelven is beszél majd (mint megtudtuk, megállás nélkül). A kerítés 26 milliárd forintból épül, hiába látható, hogy menekült nincs a határon.

Mint az Eurostat elkeserítő statisztikájából kiderül, a magyarok már koránt sem állnak olyan jól az idegennyelv-ismerettel, mint a szuperkerítés. A 25-64 éves európai lakosság körében végzett felmérésben azt kérdezték, mennyien állítják azt, hogy legalább egy idegen nyelven beszélnek.

Magyarország az összes európai ország közül az utolsó helyen végzett.

Fotó: Eurostat

A 25-64 éves magyar lakosság mindössze 37 százaléka beszél elmondása szerint a magyaron kívül legalább egy másik nyelven. Összehasonlításképp: az EU-s átlag 66 százalék, a szomszédos országok közül

  • Románia 74,
  • Ausztria 78,
  • Szlovákia 85 százalékon áll.

Az első helyen Luxemburg végzett 99 százalékkal, az utolsó előtti hely Bulgáriáé 39 százalékkal.

A ránk nézve gyászos eredményhez nyilvánvalóan az is hozzájárul, hogy míg például történelmi okokból sok cseh beszél szlovákul, vagy sok horvát szerbül, addig a 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország lakosságának 97,3 százaléka magyar nemzetiségű (és mint Orbán Viktortól tudjuk, az etnikai homogenitást meg is kell őrizni).

Ez azonban nem változat azon a hátrányunkon, amit a szegényes nyelvtudás jelent, és nemcsak amiatt, mert egynyelvűként egy csomó tudástól és lehetőségtől el vagyunk szigetelve, hanem mert például – egy kutatás csütörtökön megjelent eredménye szerint –

a több nyelven beszélők közül kerülnek ki a legjobb munkavállalók.

Ennek tudományos magyarázata van, hiszen ha valaki az anyanyelvén kívül beszél egy másik nyelven is, az rendkívül pozitívan hat az agyműködésére is.

Egy Amerikában és Dél-Koreában végzett kutatás megmutatta, hogy mivel egy második nyelv ismerete javítja a kognitív és az érzelmi képességeket, így még olyan dolgokra is kihatással van, mint a vállalati előnyök és kockázatok felismerése.

Biztosan sokakkal  előfordult már – feltéve, hogy két különböző nyelven is beszél -, hogy néha a másik nyelven jut eszébe a mondanivalója, mint ahogy éppen el akarja mondani. Ezt az okozza, hogy

az agy folyamatosan feldolgozza a kapott információt mindkét nyelven.

Az idegtudósok azt is felfedezték, hogy a két nyelven beszélők agyának még felépítése is különbözik a csupán egy nyelven tudókétól. Az agy nyelvek ismeretéért, a fogalmak kialakításáért és az absztrakt gondolkodásért felelős része sűrűbben tartalmaz agysejteket a két nyelven beszélők esetében, és annál sűrűbbé válik, minél magasabb szinten beszéli az illető az adott nyelvet. Sőt,

a két nyelven beszélők szürkeállománya is nagyobb, mint az egy nyelven tudóké.

Egyre több a bizonyíték arra is, hogy rengeteg kognitív előnnyel jár a kétnyelvűség. Ilyen például a jobb koncentrációs képesség, a magasabb intelligencia és a fejlettebb verbális képességek. Az agy felépítésének változása pedig azt eredményezi, hogy nő az agy információfeldolgozási kapacitása.

Nem véletlen, hogy az Economist friss közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett 572 multinacionális cég vezetőinek kétharmada szerint a munkahely multikulturális jellege elősegíti a vállalatuk fejlődését. Ráadásul a különböző nyelvi háttérrel rendelkező emberek máshogy gondolkoznak, viselkednek és kommunikálnak, így ha sok két nyelven beszélő ember együtt dolgozik, sokkal hatékonyabbá válik a munkavégzés, hiszen

máshogy látják a problémákat és azok megoldásait.

Például ha valaki meghall egy szót, ami az ő anyanyelvén három különböző szóval is kifejezhető, akkor ezek jelentése automatikusan egy probléma megoldásának újabb lehetőségeit tárja fel előtte.

És ha már egy munkahelyen ennyi pozitívum származhat a sokszínűségből, akkor gondoljunk csak bele, mekkora hatással lehet ez egy egész ország helyzetére.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik