Mint írtuk, az Index szerdai, „Lázárék durván beleszállnának a diszkontláncokba” című cikke szerint a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szabályozására irányuló javaslatcsomag részeként a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek a bevételüknek maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra, mert így “a fogyasztók tudatosabban választhatnak a termékek közül, illetve a kisebb üzletek versenyhátránya is csökkenhet”.
Az MRSZ elutasítja a reklámtörvény e célú módosítását. A napi fogyasztási cikkeket árusító kereskedelmi egységek ilyen mértékű szabályozása szerintük
Az MRSZ véleménye szerint a reklám multiplikátor szerepéből adódóan a reklámszabadság serkenti a gazdaságot, így annak korlátozása nemzetgazdasági szinten is károkat okozhat.
Hivatkoznak arra is, hogy reklámhatás-tanulmányuk kimutatta: Minden reklámra költött 1 forint 6 forinttal járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez és a reklám nemzetgazdasági szinten továbbra is a legjobb befektetések egyike.
Silányozás után
A tervezet indoklása sűrűn hivatkozik az elmúlt hetek botrányára, amikor kiderült: az élelmiszer-ipari multik nem pont ugyanazt a terméket hozzák ugyanazon márkanév alatt Magyarországra, Szlovákiába, illetve Ausztriába. Bár ez a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeire vonatkozott, így igazából ehhez nem az áruházakat kellene elsősorban szabályozni, ez nem gátolja meg a kormányt abban, hogy ezzel indokoljon az áruházak életét elég komolyan megnehezítő javaslatokat.
