Tudomány

Miért örüljünk a “szomorú génnek”?


Egy génvariáns dönti el, hogy az élet napos vagy sötét oldalát látod, és hogy mennyi érzelemmel reagálsz a világban tapasztaltakra.

Vajon egy poharat, amit félig töltöttek vízzel félig üresnek vagy félig telinek találod? Ha a telinek, akkor pozitívan szemléled életed eseményeit is, ha üresnek, akkor hajlamosabb vagy a negatívabb látásmódra.

Már korábbi eredmények igazolták, hogy az ember génkészletében rejtőzhet a depresszió kulcsa. A gén neve 5-HTTLPR és a hosszúsága befolyásolja a szervezetben az úgynevezett szerotonin neurotranszmitter – ingerületátvivő anyag – előállítását.

Az Essexi Egyetemen most további kísérleteket folytattak a génnel kapcsolatosan. Elaine Fox pszichológus és munkatársai több mint száz emberen tesztelték, vajon valóban a gén befolyásolja mindennapi gondolataink derűjét vagy komorságát, illetve mi másra hathat még életünk során.

A kísérleti alanyok közül 62 emberben volt megtalálható a gén rövid változata, 54 alanynál a hosszú. A résztvevőknek számítógépes gyakorlatokon kellett helytállniuk, ahol a szomorú és negatív töltetű képeket egymás mellett jelenítették meg. Az önkénteseknek így kellett dönteniük, mi dominál a látottakból, de szinte egyvillanásnyi idő alatt.

A gén rövid változatát maguknak tudható alanyok 40-60 milliszekundummal gyorsabban reagáltak, mint a hosszú gént hordozó – tehát alapvetően derűsebb – önkéntesek. A szomorú gén rövid változata tehát nem feltétlenül sebezhetővé teszi az alanyokat, mint ahogy eddig korábban feltételezhették, hanem jobban reagálnak a pozitív és negatív tartalmú érzelmekre egyaránt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik