Több mint 20 éve alapított egy takarítónő egy betéti társaságot, és azóta is dolgozik apró cégében. Tavaly összejött némi iparűzésiadó-tartozása, amire kapott fizetési kedvezményt az önkormányzattól. Igyekezett kifizetni, amivel tartozott – utalgatta a részleteket. Aztán nem várt fordulat történt: az önkormányzat feljelentette őt a cégbíróságnál azzal, hogy a cégjegyzékben nem szerepel a bankszámlaszáma. Ami bő 20 év alatt eddig senkinek nem tűnt fel.
A takarítónő ugyanis fellebbezni nem tudott (nyáron külföldön dolgozott, így nem volt lehetősége ügyintézni), képviselőjétől, Ruszin Zsolt adószakértőtől pedig nem fogadta el a bíróság a beadványt. Így a büntetés jogerőre emelkedett.
A szakértő azért hívta fel a 24.hu figyelmét az ügyre, mert az eset több sebből is vérzik. De a végére lesz egy jó hírünk is.
Nem az önkormányzat feladata
Mivel a szakértő azt mondta lapunknak, az önkormányzatnak nem feladata az ilyen típusú feljelentés, először ennek jártunk utána. Budapest Főváros önkormányzati adóhatósága megerősítette megkeresésünkre: a jogszabály nem ír elő számukra ilyen ügyben jelentéstételi kötelezettséget.
De azt is hozzátették ugyanakkor, nem tilos nekik, hogy a Céginformációs Szolgálat által nyilvántartott adatokat összevessék nyilvántartásukkal, például ellenőrizzék, hogy az iparűzési adóalanyoknak van-e pénzforgalmi jelzőszáma, és az szerepel-e a cégnyilvántartásban. És ha hiányosságot tapasztalnak, akkor azt jelezhetik az ilyen ügyekben hatáskörrel bíró cégbíróság felé.
Itt jegyezzük meg:
A banknak kell bejelentenie a számlaszámot
A cégbíróság válaszában hangsúlyozta, amit a cégtörvény rögzít: a pénzforgalmi szolgáltató, azaz a bank kötelessége (elektronikus adattovábbítás útján, 8 napon belül) bejelenteni a cégbíróságon a nála nyitott céges bankszámlaszámot. Hozzátették, ha a cégbírósághoz bejelentés érkezik arról, hogy az adott társaság cégjegyzéke nem tartalmazza a pénzforgalmi számlaszámát és az azt vezető pénzintézet adatait, a bíróság hivatalból törvényességi eljárást folytat le, amelyben felszólítja a céget, hogy intézkedjen a fenti adatok bejegyeztetése iránt.
Ha pedig a cég a megadott határidőn belül nem igazolja, hogy rendelkezik élő pénzforgalmi számlával, a bíróság a cégtörvény alapján pénzbírsággal sújthatja, illetve amennyiben a törvényes működését a cégbíróság által hozott intézkedés ellenére nem állítja helyre, a céget megszűntnek nyilváníthatja és lefolytatja a kényszertörlését is. Szóval nem babra megy a játék.
Amennyiben viszont a cég igazolja, hogy rendelkezik élő bankszámlával, amelyet – ennek ellenére – a cégjegyzék nem tartalmaz, úgy a cégbíróság a cégtörvényben rögzített kötelezettsége, hogy tájékoztassa a Magyar Nemzeti Bankot, hogy az adott számlavezető pénzintézet a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. (Mint feljebb írtuk, az igazolás két oldalról is akadályoztatva volt.)
A cégbíróságnak az MNB felé kellett volna jelentenie
A Magyar Nemzeti Bankot is megkérdeztük, mi a helyzet, ha a bank elmulasztotta a nála nyitott céges bankszámla bejelentését a cégbíróság felé. Az MNB azt írta, Ennyi lett volna tehát a cégbíróság feladata.
Az MNB pedig írásban felhívja az érintett pénzügyi intézményt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő jogszabálysértés megszüntetésére, s a megtett intézkedésekről tájékoztassa az illetékes cégbíróságot. Ha pedig a bank nem tenne eleget a felhívásnak, akkor az MNB kényszerítő intézkedést tehet. Azonban ilyen eddig még sosem fordult elő – írta az MNB.
Nem a céget kellett volna elővenni
Az adószakértő szerint egyébként a cégbíróság nem indíthat hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást azért egy céggel szemben, mert annak talán nincs bankszámlája, illetve azért, mert az nem szerepel a cégnyilvántartásban. Ez az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóhatóság feladata. A cégnyilvántartási hiányossággal (bankszámlaszám) kapcsolatban pedig, ahogy a jegybank írta, az MNB felé kell jelentenie a cégbíróságnak.
Ruszin Zsolt ezért nem is érti, hogy a cégbíróság miért nem a NAV-hoz (van-e a cégnek bankszámlája), vagy az MNB-hez fordult, miért a Bt-hez. Nyomatékosította továbbá, hogy a cégeknek a belföldi pénzforgalmi számla adataival kapcsolatban nincs sem bejelentési, sem tisztázási, visszaigazolási, igazolási stb. kötelezettsége. Ezt egyetlen jogszabály sem írja elő – tette hozzá.
Hibázott a bank, a Főpolgármesteri Hivatal és a cégbíróság is – jelentette ki. A három szereplő közül a bank volt az egyetlen, aki ezt a 24.hu-nak elismerte.
Happy end: a bank sajnálja és kártérítést fizet a Bt.-nek
A takarítónő cége megalakulása óta a K&H-nál vezeti számláját – a banknál levelünk nyomán vizsgálatot indítottak. Ennek alapján elismerték, hogy az adatszolgáltatás technikai okok miatt valóban nem történt meg részükről. A hiányosságot azóta korrigálták, vagyis a cégbíróság felé pótlólag megküldték az adatszolgáltatást a számlanyitásról.
A cég vezetőjével pedig felvették a kapcsolatot, annak érdekében, hogy a keletkezett kárt mielőbb megtérítsék neki. A bank reméli, hogy a mulasztást sikerül ügyfelük megelégedésére orvosolniuk, és ezúton is elnézést kérnek az okozott kellemetlenségért.
