A Raiffeisen Zentralbank (RZB) elemzőire hivatkozó cikk melékeztetett rá, hogy a forint a múlt héten szorult helyzetbe került, de a Magyar Nemzeti Banknak két, figyelemre méltó mértékű, kamatcsökkentéssel sikerült elhárítania a spekulációs hullámot. Marie-Louise Burkhart, az RZB Magyarországgal foglalkozó kamat- és valutaelemzője szerint az írországi népszavazás és az EU koppenhágai csúcsa nyomán csatlakozási eufória tört ki, és a magas kamatok sok spekulatív tőkét vonzottak, ami felhajtotta a forintot. A spekulatív tőke nagy része most elvonult, de a forint stabilitásának vége – mondta az elemző. Úgy vélte: a gazdasági növekedés a tavalyi 3,2 százalék után idén várhatóan 4,5 százalékra gyorsul, különösen az EU-ba irányuló export nő, és a második félévben újra növekedésnek indulhatnak a közvetlen beruházások is, míg Magyarország legnagyobb problémája, az államháztartási hiány, az idén előreláthatólag a GDP 5,2 százalékára csökken a tavalyi 9,4 százalékról. A kormány tavaly sok pénzt adott ki, hogy lökést adjon a gazdaságnak, e kiadások idén alighanem csökkennek, és az infláció is várhatóan 5 százalék alá esik -mondta az elemző.
A csökkenő kamatok, a stabil növekedés és a csekély infláció
együttesen jó környezet a részvénypiacok számára, miután a magyar tőzsde már tavaly is nagyon jól fejlődött, amikor (a
forint-befektetőknek) 9,4 százalék pluszt hozott. – A magyar piacnak javára vált, hogy biztos menedéknek látszik – mondta Andreas Schiller, az RZB magyar részvénypiaccal foglalkozó elemzője. A szakértők úgy vélik, a csatlakozási eufória az év elején valamelyest csökken, és csak a második félévben lángol fej újra. Schiller ezzel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy hasonló magatartás mutatkozott az Európai Unió eddigi bővítései kapcsán is: a csatlakozás előtti év jobb volt, mint az utána következő. A szakértő úgy vélte, hogy szolid pénzügyi részvényként az OTP továbbra is nagyon érdekes, mert eddig mindig teljesítette a nyereséget illető várakozásokat. A gyógyszeripari részvények közül az Egist valamelyest túlértékeltnek, a Richter Gedeont némileg alulértékelnek minősítette. Szerinte a Matáv profitálhat a távközlés
általános felértékelődéséből, mert a vállalat alapvetően jól áll, és arányosan jóval kevesebb az adóssága, mint a hozzá hasonlítható nyugat-európai vállalatoknak. A Mol megszenvedheti az esetleges iraki háborút, mert az amúgy is ráfizetéses gázüzletág akkor még több veszteséget termelne. Később azonban a részvény profitálhat a gázüzletág tervezett deregulációjából, amely lehetővé tenné, hogy végre eladják a veszteséget termelő ágat – mondta Schiller.
