A Nyelv és Tudomány arra keresi a választ, miért nyert Donald Trump. Az Amerikában élő szerző úgy véli, Hillary Clinton nem a politikailag korrekt nyelvhasználat miatt szenvedett vereséget. A túlzottnak vélt politikai korrektség a közbeszédben nem volt kiemelt téma, Trump és társai sem nagyon hangsúlyozták. A vereséget az elemzők inkább azzal magyarázták, hogy
a demokraták nem tudták megszólítani a vidéki fehér munkásosztályt.
Eddig az amerikaiak az osztálykülönbségekre alig figyeltek. Idén ez megváltozott, ami az Egyesült Államokban újdonságként hatott.
Újra lehet beszélni a munkásosztályról, osztálykülönbségekről, osztályérdekekről, és nem azzal hárítják el a témát, hogy “csak el akarod terelni a figyelmet a faji kérdésről / nemi különbségekről / akármilyen más diszkriminációval kapcsolatos témáról”.
A trend hatott a művészetekre, szépirodalmi siker lett idén Bryn Greenwood regénye, az All the Ugly and Beautiful Things, amely a vidéki Amerika szívében, a ’80-as években játszódik, amikor a nehézipar válsága miatt a fehér munkásosztály a drogkereskedelem és a bűnözés felé fordult. A jelenség máig probléma, és a szerző személyes tapasztalataiból írta a művet.
Ennek ellenére a munkásosztály szerepe is vitatott Trump sikerében: az alacsonyabb jövedelmű rétegek erősen megosztottak voltak az eredmények bőrszín szerinti bontásában. A szerző inkább azt tartja meglepőnek, hogy Trump olykor egészen trágár, nőgyűlölő megnyilvánulásai ellenére középosztálybeli és magasabb jövedelmű fehér nők tömege nem szavazott Clintonra.
A fehér nők inkább bőrszínük, mint nemük szerint voksoltak. Amerikában ennek – különösen a déli államokban – van hagyománya.
Ez a rabszolgatartás koráig vezethető vissza, de még a hatvanas években is előfordult, hogy déli államokban a fehér baloldal igen erősen jobbra húzott, csakhogy ne kelljen színesbőrű, különösen fekete politikusokkal együttműködniük.
Trump kitűnően meg tudta szólítani a rasszista szavazóbázist.
Ilyen értelemben valóban a szókimondás nyerte a választást – korábban a mérsékelt jobboldalon kimondhatatlan érvekkel győzött Trump. De ennek a politikailag korrekt nyelvhasználathoz minimális köze van – Trump teljes léleknyugalommal használta az abszolút korrekt kifejezéseket, nem élt rasszista tabuszavakkal. Elsősorban nem a mondanivaló formája volt új, hanem a tartalma. A korábban tabusított diszkriminatív tartalmak újra kimondhatóvá váltak. Ezt épp úgy érte el a Trump-stáb, hogy lépésről lépésre fokozatosan egyre radikálisabb jobboldali érvekkel állt elő, míg mára eljutottunk oda, hogy Trump nyíltan fajvédő, korábban szalonképtelen politikusokat jelöl fontos posztokra.
