A legtöbb olvasónknak valószínűleg dereng a városi legenda, melyben egy élelmes ügynök (egyes források szerint egyenesen a Lehel Hűtőgépgyáré!) hűtőket sózott rá az eszkimókra. A Hogyan adna el egy hűtőt egy eszkimónak? kérdés az elmúlt évtizedekben világszerte felbukkant az állásinterjúkon, (az eszkimónak nem is kell hűtő nem a helyes válasz, hiszen a sarkvidéken minden kellemetlenül gyorsan betonkeménnyé fagy, a gép viszont legalább állandó hőmérsékleten tartja az ételeket) hogy a munkáltató ezzel győződjön meg a jelölt gondolkodásmódjáról, és tesztelje a képességeit.
Ennél egy fokkal valódibb, de minimum ugyanannyira meglepő kérdés lenne azonban a
hiszen a globális homokpiacon immár évi közel 90 milliárd dollár, azaz 2453 milliárd forint mozog, ez pedig még gombóc sztracsatellafagyiból is soknak hangzik.
Igen, jól olvasták: a jókora tartalékkal rendelkező országok szép lassan átlapátolják a homokot a Közel-Keletre – Ausztrália a dubaji építkezésekhez például évi több tonnával járul hozzá, Németország a szaúdi uralkodóházat látja el, de előfordulnak a maffia által egy éjszaka alatt lecsupaszított homokos partok is, hiszen a közel-keleti homok egyszerűen
így az elképzelhetetlenül gazdag országok egyszerűen importálnak egy hajónyit, ha épp egy újabb, pár száz méteres torony építéséhez van kedvük.
