Az évszázadok során számtalan elmélet született arról, hogy hogyan került a Hold a Föld mellé. Az 1980-as években a tudomány azon az állásponton volt, hogy bolygónk tömegvonzása segítségével kaparintotta meg az égitestet. 2013-óta már az az elképzelés is megjelent, hogy a Föld egyenesen a Vénusztól csábította el a Holdat.
Mára a legelfogadottabb elmélet azonban az, hogy az objektum az ős-Föld egy másik bolygóval való ütközése során alakult ki. Ezt a bizonyos feltételezett bolygót a tudomány Theiának nevezi, a görög holdistennő, Szeléné anyja után. Az ősi ütközésnek nem csupán a Föld egyetlen kísérőjének kialakításában volt szerepe, hanem abban is, hogy bolygónk forgása lelassuljon, és a mai 24 órás periódusra álljon át.
Egy új kutatás éppen ezt az elképzelést támasztja alá, igaz, a Hold születését egy sokkal nagyobb összeütközéshez köti. A hipotézis szerint az esemény kis híján eltörölte a korai Naprendszerben keringő Földet.
A feltételezés azért születhetett meg, mert a korábbi elképzeléssel akadtak problémák, például az Apollo-program során begyűjtött minták ellentmondásai. Bár az adatok kimutatták, hogy a Hold kémiai “aláírása” megegyezik a földi kőzetekével, a minták ugyanakkor nem tartalmazták a Naprendszer egyéb égitestjeinek nyomait. Ez azt jelenti, hogy a Theia feltételezett jelét sem találták meg.
Ha a bolygó épp annyira súrolta a Földet, hogy leszakítsa belőle a mai Holdat, akkor az ősi égitest nyoma a Földön nem lenne meg, éppen ezért a Holdon ki lehetne mutatni a bolygónktól eltérő ismertetőjeleket is. Ez azonban nincs így.
Matija Cuk, a SETI Intézet kutatója és az új tanulmány szerzője azonban megoldást kínál a problémára. A szakértő szerint a Theia sokkal nagyobb hatással volt a Földre, mint korábban gondoltuk. Cuk úgy gondolja, hogy ahelyett, hogy az ősi objektum súrolta volna az égitestet, sokkal valószínűbb, hogy telibe találta. Ez a hatalmas ütközés óriási hőt termelt, melyben a két bolygó anyaga összekeveredett. A két égitest átalakult maradványaiból jött létre a mai Hold és Föld olvadt elődje – ily módon a két objektum inkább testvéri, semmint szülő-gyermek kapcsolatban áll. A későbbiek során az égitestek megszilárdultak, a bolygó lelassult, míg kísérője eltávolodott tőle.
Az elmélet magyarázatot adhat más problémákra is. Ha a Hold egyetlen kisebb ütközéssel jött létre, akkor épp az Egyenlítő körül kéne keringenie. Az objektum pályája azonban kissé ferde. Az új hipotézis alapján viszont könnyen elképzelhető, hogy a mai Föld a hatalmas ütközés miatt eltért elődje pályájától, míg a kialakuló Hold épp az eredeti keringéshez igazodott.
Hogy az elmélet végül megállja-e a helyét, még kérdéses. Az viszont egészen biztos, hogy szükség van újabb és újabb hipotézisekre, hogy rekonstruálhassuk a Hold születésének pontos körülményeit.
(Via: Popular Science)
