A kormányfő beszédében kiemelte, a bajor-magyar barátság különleges, egyedülálló Európában.
Ez a barátság hatalmas ívet futott be, a történelem során sokszor vállalkoztunk hol rossz, hol jó dolgokra, de most jó pályán haladunk, mert arra a közös célra vállalkozunk, hogy biztonságos, szabad, békés és virágzó Európát hozhassunk létre
– jelentette ki.
Mint fogalmazott, ez a cél büszkeségre ad okot, és méltó az 1956-os szabadságharcosok örökségéhez.
Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarországot a földrajzi elhelyezkedése minden harminc évben egyszer az aktuális európai harcok fősodrába löki, így volt ez 1956-ban, 1989-ben, és 2015-2016-ban is, amikor nekünk kellett lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről fenyegető népvándorlást.
– mondta, majd megjegyezte, akkor is helyt állunk, ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk.
Hozzáfűzte, bánt minket az igazságtalanság, de nem illik hozzánk a panaszkodás, és az igazságtalanság nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól és erre a bajorok mindig számíthatnak.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy Magyarország mindig Európa újraegyesítéséről álmodott, hogy akkor majd a gyermekeik és unokáik szabadon és jobb módban élhetnek.
A béke, biztonság és jólét európai álmát álmodtuk mi magyarok is, ezért volt természetes a csatlakozásunk az EU-hoz, hiszen mi ide tartozunk, hazatértünk, ez az otthonunk, így magától értetődik, hogy ha kell, megvédjük
– mutatott rá.
Orbán Viktor kifejtette: ma Bajorország és Közép-Európa a világ egyik legerősebb régiója, és közös felelősségük, hogy Európa motorjaként az egész unió javára fejlődhessen és gazdagodhasson a térség. Ha a kölcsönös tisztelet alapján partnerként összefogunk, együtt nagy dolgokra vagyunk képesek.
A kormányfő úgy vélte, akkor nyer értelmet a szabadság, ha kicsinyes céljainkon túllépve és félelmeinket meghaladva cselekedni tudunk. Ehhez bátornak kell lenni.
Most olyan helyzet van Európában, hogy nem lehet gyáván félrenézni, a mi közös uniónk bajban van, jogon kívüli területre és állapotba sodródott, csak megoldatlan gondok, kérdések vannak, viták, közös válaszok nincsenek.
Kiemelte, nem várhatjuk, hogy mások oldják meg a problémákat, a saját kezünkbe kell venni a sorsunk irányítását. Ahhoz, hogy megőrizzük Európát, az európai álmot, változtatni kell, a kérdés, hogy van-e bátorságunk az érdemi változtatásokhoz.
Úgy látja, a reform kevés, megújulás kell, és a változásnak belülről kell elindulnia. Nem hagyhatjuk, hogy az európai egység, amelyet sok áldozattal felépítettünk ideológiai megfontolások, pénzügyi érdekek vagy politikusok rossz döntései miatt széthulljon – hangoztatta.
Orbán Viktor felidézte, 1956-ban a szovjet intervenciót követően 60 ezer ember gyűlt össze Münchenben, hogy csendes menetben emlékezzen a szabadságért vívott küzdelemben elesett magyarokra.
– emlékeztetett. Mint mondta, az ide érkező magyarok közül sokakat befogadtak, és a keresztény Bajorország törvénytisztelő, dolgos és odaadó polgárai, jó németek lettek.
A miniszterelnök hangsúlyozta, Magyarország olyan ezeréves keresztény állam, amely mindig a szabadságharcosok földje volt, amely nem tűri az elnyomást, a megszállást, a diktatúrát, és Magyarország a jövőben is mindig az európai szabadság oldalán áll majd.
Úgy látja, 1956-ban a szovjet tankok eltiporták a magyar szabadságot, a kommunista diktatúra katonai intervenciója egész Európa veresége volt, a vasfüggöny keleti felének rabsága a Nyugatot is láncra verte. Európa csak egységesen lehet szabad és erős, és ez a belátás szülte az Európai Unió nagyszerű gondolatát, amikor 1957-ben a megkötötték a római szerződéseket.
Orbán Viktor kiemelte, 1989-ben Magyarország megnyitotta a határt Németország felé.
Helmut Kohl volt német kancellár azt mondta, a magyarok ütötték ki az első téglát a falból. De aztán azon keresztül a huzat kirántotta az egész kommunista világrendet
– fogalmazott. Hozzáfűzte: a német újraegyesítés világhatalommá tette az EU-t, Németország támogatta a közép-európai országokat, amelyek aztán csatlakozhattak a közös hazához, és az unió elérte fénykorát – mutatott rá a miniszterelnök.
Reinhold Bocklet, a bajor parlament első alelnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy az 1956-os forradalommal a magyar nép megnyitotta az utat a szabad Európa felé, és ma nagy csodálattal tekintenek azokra a bátrakra, akik akkor harcoltak.
Tordai-Lejkó Gábor főkonzul azt mondta, 1956 különleges történelmi pillanat volt, amikor az egész világ Magyarországra tekintett, és azt látta, hogy a magyar szabadságszerető nép, amely kész az életét áldozni a szabadságért.
