Az uniós tagállamok közötti kereskedelem feltétele a közösségi adószám, amelyet hazánkban tavaly augusztus óta lehet igényelni, ám az eva és az uniós adószám kizárják egymást. A csomagküldő szolgálatok eldönthetik: anyaországukban vagy a célországban fizetik-e be az eladott termék áfáját.
Az uniós szabályozás egyszerűsíti a más tagállamban működő társaságokkal üzleti kapcsolatban álló magyar vállalkozók helyzetét, ugyanakkor az adóhivatal számára komoly kihívás, hogy az eddig export-importnak számító áruforgalomhoz kapcsolódó forgalmi adó beszedése bevallás és nem az áruk fizikai megállítása, vámoltatás alapján történik – közölte Őry Tamás, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa szerdán.
Az adójogszabályok alapvetően nemzeti hatáskörbe tartoznak, ugyanakkor az áfa beszedése, amely a célországban történik, együttműködést igényel. Ennek érdekében vezették be az uniós adószámot; az ennek alapján működő uniós adatbázisnak naprakészen tartalmaznia kell a közösségen belüli árumozgásokat. A tagállamok vállalják a kölcsönös és automatikus adattovábbítást, és egy adott tagállamban folyó vizsgálatnál jelen lehetnek érintettség alapján más tagállam adótisztviselői is. Januártól megkezdte működését az a hivatal, amely az adattovábbítást végzi.
Az eva kizárja a kereskedést a tagállamokkal
A hivatal feladata még a közösségi adószámok érvényességének nyilvántartása is. A csatlakozás után a tagállamok közötti kereskedelem feltétele lesz a közösségi adószám, amelyet 2003 augusztusától Magyarországon is lehet igényelni. Az eva hatálya alá tartozó vállalkozások azonban nem kereskedhetnek más tagállammal, vagyis az eva és az uniós adószám kizárják egymást.
A más tagállamokkal kereskedő magyar vállalkozóknak a csatlakozás után nyilvántartást kell vezetniük szállítmányonként, vevőnként és célországonként, amelyek összesítését, az áfabevallás időintervallumától függetlenül, negyedévente kell majd benyújtaniuk az adóhatóságnak.
A csomagküldők értékhatár felett a célországnak is adóznak
A tagállamok közötti távértékesítés (csomagküldő szolgálatok) adóbevallási szabályai a csatlakozás után megváltoznak. A közösségi jog úgy rendelkezik, hogy bizonyos összeg felett másik tagállamba történő értékesítéskor az eladónak kell az áfaterhet befizetnie abba az országba, ahová az árut küldi. Ez az értékhatár százezer euró, de a tagállamok saját hatáskörben csökkenthetik a határt 35 ezer euróra. Magyarországon és a csatlakozó országok többségében a 35 ezer eurós értékhatár lesz érvényben.
Abban az esetben, ha a cég eléri egy országban a megszabott értékhatárt, kötelezően a célország számára kell befizetnie az oda eladott termékek áfáját, de a távértékesítő cég az értékhatár alatt is választhatja ezt az adózási formát, ha úgy ítéli meg, hogy számára ez kedvezőbb (a célországban alacsonyabb az áfa). Ehhez a célországban pénzügyi képviselőre lesz szüksége, vagy közvetlenül a helyi adóhatóságtól igényelhet adószámot.
„Egy önvédelmi edzésen a 120 kilós férfi oktató rám feküdt, és azt mondta: akkor most nemi erőszak”
Miért van szükség kifejezetten nőknek szóló önvédelmi tanfolyamra? Mitől más egy ilyen képzés, mint egy hagyományos önvédelmi edzés, és milyen szerepe van benne a traumatudatos szemléletnek? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nógrádi Noával, aki az áldozatsegítésben szerzett több mint egy évtizedes tapasztalataira építve dolgozta ki saját, Magyarországon egyedülálló szemléletű női önvédelmi tanfolyamát.
