Hua-Yu Sebastian Cherng, az egyetem kultúrával és pedagógiával foglalkozó karának oktatója szerint a kisebbségi pedagógusok kulturális okok miatt jobban odafigyelnek a kisebbségi diákokra, a tanulók pedig pozitív példát látnak bennük. Éppen ezért kedvelik jobban az etnikumukhoz tartozó oktatókat. A szakember ugyanakkor hozzátette, kutatásuk során meglepve tapasztalták, hogy a fekete, az ázsiai és spanyol ajkú tanárok a fehér diákok körében is népszerűbbek.
Az eredményeket bemutató tanulmány rámutat: igen fontos a tanári kar sokszínűsége.
Az Egyesült Államokban egyre nagyobb problémát okoz a pedagógusok és a tanítványaik közti demográfiai szakadék. A legtöbb állami iskolában a diákok többsége kisebbségi, ez különösen a városi intézményekre igaz. Ezzel szemben az oktatók közt az afroamerikaiak, az ázsiaiak és a latinók száma nem haladja meg a 20 százalékot.
Magyarországon is léteznek hasonló problémák. A máig komoly gondot jelentő szegregáció miatt kialakulnak csak roma tanulókból álló osztályok, alacsony felsőoktatási részvételük miatt ugyanakkor igen ritkán találkozhatnak roma oktatókkal.
A kutatók többsége eddig azt állította, hogy a kisebbségi oktatók elsősorban a hasonló etnikumhoz tartozó diákokkal tudnak jól együtt dolgozni. Amerikában a kutatások kimutatták, hogy egy afroamerikai tanár növelheti a fekete tanulók teljesítményét.
Az új vizsgálatban azonban nem a tanulók hovatartozása volt az elsődleges szempont. A szakértőket inkább az érdekelte, milyen hatással van a pedagógus rassza az adott oktató megítélésére. Cheng Peter Halpinnal, az egyetem alkalmazott statisztikával foglalkozó szakértőjével együtt elemezte azt a 2009-2010-es adathalmazt, amellyel korábban a hatékony tanítást mérték fel. A szakértők 200 városi iskola 1 680 tanárára és több mint 50 000 diákjára fókuszáltak. A fiatalok 11-15 évesek voltak.
A 2009-2010-es felmérés célja az volt, hogy megvizsgálja a tanulók oktatói módszerekről alkotott képét. Az alanyoknak 7 szempont szerint kellett értékelniük tanáraikat – többek közt a pedagógusok tiszteletadását, magyarázóképességét, figyelemfelkeltő technikát és együttérzését minősítették.
Az elemzés egyértelműen kimutatta, hogy a gyerekek jobban kedvelik az afroamerikai és spanyol ajkú tanárokat. A szakértők szerint az adott iskolás teljesítménye, az oktató munkakörülményei és a hatékonyságát mérő egyéb tényezők nincsenek jelentős hatással a megítélésére. A latinók az összes szempontban; míg a feketék a magas tudományos normák fenntartásában, az erőfeszítések támogatásában, a tartalmak feldolgozásában való segítségnyújtásban, a magyarázásban és a visszajelzésekben is jobban teljesítettek fehér kollégáiknál.
Érdekes módon a kutatók vegyes bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a diákok jobban jönnek ki a saját kisebbségükhöz tartozó pedagógusokkal. Míg a spanyol ajkúakra nem jellemző a jelenség, addig az afroamerikaiakra igen. Meglepő, de az ázsiai tanulók fekete társaiknál is pozitívabban értékelték a színes bőrű oktatókat.
Cheng úgy gondolja, eredményeik kihangsúlyozták a kisebbségi tanárok képzésének és alkalmazásának jelentőségét.
(Via: NYU)
