Izgalmas adatok érkeztek a nyomtatott lapok olvasóiról: e szerint az olvasók többsége magas státuszú és végzettségű nő. A NOK-TGI legutóbbi kutatási adatai alapján az ötfokú skálán megkülönböztetett Esomar A és B státuszúak – a két legnagyobb vásárlóerővel rendelkező „elit” típusok – felülreprezentáltak a nyomtatott lapok olvasói körében: míg az A és B státuszúak a lakosság közel 21 százalékát alkotják a mért 15 évesnél idősebb fogyasztók körében, addig a fizetős magazinok olvasóinak 25 százaléka, a napilapokénak pedig 23 százaléka kerül ki ebből az„elit” célcsoportból.
Az Esomar A és B státuszúak átlagosan jobban jelen vannak a fizetős lapolvasók között, és összességében sokkal pozitívabb a viszonyuk a printhez, ugyanis az A és B státuszúaknak több mint a 80 százaléka vallja magát rendszeres napilap-, illetve magazinolvasónak. A print termékek viszont más fogyasztói csoportban is fontos szerepet töltenek be, ugyanis a vásárlásért felelős családtagok 78 százaléka részesíti előnyben a napilapokat, míg 83 százalékuk a magazinokat.
A magazinolvasók körében enyhén ugyan, de felülreprezentáltak a női olvasók: míg a teljes mért lakosság 80 százaléka, addig a nők 86 százalék állítja, hogy rendszeresen olvas magazinokat. Hasonlóan magas az arány a főiskolai-egyetemi végzettségűek körében is: 80 százalékuk napilap-, 85 százalékuk magazinolvasónak tartja magát.
Az egyes lapok természetesen eltérő profillal rendelkeznek, az azonban kijelenthető, hogy a fogyasztóképes célcsoportok sokkal nagyobb affinitást mutatnak a printlapok iránt – hívta fel a figyelmet a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) a NOK (Nemzeti Olvasottsági Kutatás) és a TGI közös 2015-ös kutatási adataira.
