A német Handelsblatt szerint Oroszország leggazdagabb embere, Mihail Hodorkovszkij Jukosz-vezér letartóztatásával a Jukosz hasonló sorsra juthat, mint a bukott médiacézár Vlagyimir Guszinszkij egykori sajtóbirodalma: a feldarabolás és a részleges államosítás vár az olajmamutra.
Guszinszkij bukása
Guszinszkij például, akit 2000-ben szintén letartóztattak, bebörtönzése idején aláírt egy egyezséget, és ezzel elveszítette tévécsatornáját, az NTV-t, amely független kommentárjairól volt ismert, és különösen sok leleplező riportot közölt a csecsenföldi konfliktusról. Az NTV részleges államosításával viszont újabban alig hallani arról, mi is történik a Kaukázus vidékén, mit művelnek pontosan az orosz csapatok arrafelé. Időnként ki-kiszabadul egy hír terrormerényletekről, tömeggyilkosságokról, nemi erőszakról, vadállatias kegyetlenkedésekről (csecsen és orosz oldalról egyaránt), de független média hiányában alapvetően homály borítja a térség eseményeit.
Mielőtt a Jukosz sorsát elemeznénk, érdemes végiggondolni, mi volt közös Guszinszkijban és Hodorkovszkijban. Mindketten zavaros körülmények között jutottak óriási, több milliárd dollár értékű vagyonhoz a kusza oroszországi privatizáció során. Mindketten a jelcini érában, az előző orosz elnök köreihez közel kerülve szereztek ellenőrzést a média- és a bankvilág ágazataiban, illetve az olajüzletben. Márpedig ez utóbbi üzletág kulcsfontosságú a nyersanyag-kitermelésben erős pozíciókat birtokló Oroszországban. A természeti kincsekben rendkívül gazdag állam legfőbb vagyona az olaj, az energiahordozó áremelkedése pedig óriási vagyonokhoz juttatta azokat a vállalkozókat, akik kellő időben kellő számú olajmezőre tehették rá a kezüket…
Guszinszkij és Hodorkovszkij még valamiben közös vonásokat mutat: mindketten liberális irányvonalat képviseltek, ám ami még ennél is „rosszabb”, ellenkeztek az orosz állam mindenható urával, Putyin elnökkel, aki a KGB szamárlétráját megmászva jutott el a legfelsőbb pozíciókig Oroszországban. A szovjet titkosszolgálatnál eltöltött évek pedig, úgy tűnik, nem győzték meg Putyint arról, hogy ellenfeleivel kesztyűs kézzel kellene bánnia.
Guszinszkij Media-Moszt holdingjának felszámolásával, feldarabolásával az NTV a félig állami Gazprom földgázkitermelő cég kezébe került. Guszinszkijhoz hasonlóan Hodorkovszkij is elkövette azt a hibát, hogy Putyin ellenzékét támogatta. Azt tehát még bármelyik orosz vállalkozónak elnézik, ha töménytelenül meggazdagodik, ám rögtön működésbe ép az igazságszolgáltatás, ha a vállalkozó a politika színterére merészkedik. (Eközben olyan üzletember, mint Oleg Deripaszka, aki szintén milliárdos, és bérgyilkosság miatt folyik ellene eljárás Amerikában, nyugodtan élheti világát Oroszországban…)
Van, aki bízik a Jukoszban…
Van, aki bízik a Jukosz fennmaradásában: ez pedig nem más, mint a minden hájjal megkent, amerikában bérgyilkosságért eljárás alatt álló Oleg Deripaszka cégének korábbi felügyelőbizottsági elnöke, Konsztantyin Remcsukov, aki parlamenti képviselő is. Ennyit modnott: „Hodorkovszkij simán kiszabadulhat, ha egymilliárd dollárt fizet „nekik”, a cellában pedig lesz ideje ezen gondolkozni.” A „nekik” jelentését Remcsukov nem magyarázta meg…
Megindultak a pletykák a feldarabolásról
Moszkvában a napokban máris megindultak a pletykák arról, hogy a Jukoszt néhány földgáz- és olajlelőhelytől megszabadítva, akár Hodorkovszkij is szabadlábra kerülhet hamarosan. A hírek szerint itt is megjelent már egy állami leskelődő: a Rosznyeft olajcég állítólag több olajmezőre is szemet vetett a Jukosz-vagyonból…
A Jukosz felügyelőbizottságának elnöke, Simon Kukes szintén aktivizálta magát: ő a konkurens orosz cégtől, a TNK-től jött át nemrégiben a Jukoszhoz. A pénzügi igazgató szintén külföldi: Bruce Misamore ugyancsak sokkal tevékenyebb lett az utóbbi napokban. Ezzel gyakorlatilag amerikai irányítás alá került a legnagyobb orosz olajcég.
Minden posztot megkettőztek – letartóztatás esetére
Mindennek kapcsán a Handelsblatt felidézi Mihail Hodorkovszkij letartóztatása előtti egyik utolsó nyilatkozatát. Eszerint „felkészültünk az esetleges őrizetbe vételekre, és minden topmenedzseri posztot megdupláztunk”.
Ugyanakkor továbbra is bizonytalan, hogy mi lesz a Jukosz iránt érdeklődő amerikai olajmultikkal. Az ExxonMobil és a Chevron-Texaco például állítólag 25 milliárd dollárt ajánlott az orosz cég 40 százalékáért. Egy moszkvai elemző megjegyezte: „Kivel tárgyaljanak az amerikaiak, ha a menedzserek börtönben ülnek?” Ehhez hozzá kell tenni, hogy Hodorkovszkij előtt már két másik magas rangú Jukosz-vezetőt őrizetbe vettek az orosz hatóságok.
