A kormány által szerdán elfogadott nemzeti foglalkoztatáspolitikai akcióterv az együttműködés számos formáját igényli és kínálja a regionális szinteken is – hangzott el az első magyar-horvát foglalkoztatáspolitikai konferencia megnyitóján, Nagykanizsán csütörtökön.
„Növelni az álláshelyek számát, hatékonyabb és jobb megélhetést biztosító munkahelyeket működtetni, s felerősíteni a munkapiaci esélyteremtés, befogadás folyamatát” – vázolta a nemzeti akcióterv fő céljait Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) politikai államtitkára a kanizsai nemzetközi konferencián.Az évi 1-2 százaléknyi bővüléssel Magyarországnak a jelenlegi 57-es százalékról 2010-re 63 százalékra kell növelnie a foglalkoztatottsági szintet, különös tekintettel a pályakezdőkre, az 55 év felettiekre, illetve a nőkre.
Ami a foglalkoztatás minőségét illeti az főként „a gazdaság teljesítményéhez igazodó bérpolitikával, a munkaerő-kereslet fokozása pedig az adók és járulékok mérséklésével érhető el” – fogalmazott az államtitkár. Csizmár Gábor sarkalatos célként jelölte meg a gazdaság és az oktatás-felnőttképzés kapcsolatának, valamint a társadalmi kohéziónak és a befogadásnak az erősítését. Ez utóbbi különösen a roma és a fogyatékkal élő lakosság, a pályakezdők és az idősebb korosztály esetében érvényes.
Az FMM politikai vezetője rámutatott, hogy a munkahelyteremtés feltételezi a kutatási és a vállalkozói szféra tudatos munkakapcsolatát, a kis- és középvállalkozások folyamatos helyzetbe hozását, valamint az alkalmazkodóképesség s a foglalkoztatási biztonság megőrzését is.
Mint mondta, a foglalkoztatási szint kívánt növelését és a gazdasági igényekhez történő igazodást egyaránt szolgálja, hogy 2006-ig 191 milliárd forintot fordít Magyarország humánerőforrás-fejlesztésre. Ezzel összhangban önálló szakképzési programot dolgoz ki a kormány, a felsőfokú szakképzést szabályozó tervezet pedig elkészült.
A munkaügyi tárca politikai államtitkára a jelentős feladatok közé sorolta a régiók közötti és régiókon belüli munkapiaci különbségek érzékelhető csökkentését elsősorban az infrastruktúra és humánerőforrás-fejlesztések, a helyi-térségi foglalkoztatási paktumok létrehozása által.
Az olasz, osztrák és szlovén megfigyelők részvételével zajló, PHARE-CBC támogatással létrejött kétnapos magyar-horvát konferencia fő célja: az uniós tapasztalatok átadásával, a nemzeti akcióterv megismertetésével segíteni a csatlakozás előtt álló horvátországi régiók, különösen Muraköz megye és Zala foglalkoztatáspolitikai együttműködését. Egyúttal közösen felkészülni a munkaerő szabad áramlásával együtt járó helyzetre is.
E célok jegyében pénteken együttműködési megállapodást írt alá Kiss Ambrus, a Zala és Vladimir Zebec, a szomszédos Muraköz megyei munkaügyi szervezet vezetője.
„Az eutanázia csak akkor igazi választási lehetőség, ha ott van mellette az összes többi is”
Tíz évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon egy könyv arról, hogyan jutott el egy nyugati társadalom oda, hogy a világon elsőként legalizálja az eutanáziát. Az interjúkötet szerzőjét, Bérczes Tibort egy évtized elteltével most arról kérdeztük, fordulópont volt-e Magyarországon az eutanázia-vitában Karsai Dániel színre lépése, illetve milyen fontos teendők vannak még az eutanázia hazai engedélyezése előtt.
