A technológia napjainkban is robbanásszerű fejlődésben van. Az interneten digitalizált formában világszerte bármi elérhető. Kísérleteket folytathatunk, tesztelhetjük felvetéseinket és olyan iramban sajátíthatunk el új ismereteket, ami korábban elképzelhetetlen volt.
A világon élő több milliárd ember egyre közelebb kerül egymáshoz. Azok a tényezők, amelyek mindezt lehetővé tették, továbbra sem állnak meg a fejlődésben. Ráadásul a processzorok, memóriaegységek, a sávszélesség és a szenzorok árai gyorsuló ütemben csökkennek. Az innovátorok és IT-vállalkozók száma pedig rohamosan növekszik, így a közel jövőben egyre több tudományos áttörés várható.
Ahogy a tudós-filozófus Polányi Mihály mondta, mi emberek
Többet tudunk, mint amennyiről képesek vagyunk beszélni.
Ha az ember nem tudja elmagyarázni egy bizonyos feladat elvégzésének lépéseit, hogyan tudná azt egy informatikus programnyelvre fordítani? A technológiai fejlődés jelenlegi állása szerint a Polányi-paradoxon többé már nem jelent akadályt.
Az emberiség olyan gépeket épít, amelyek önállóan összefüggéseket ismernek fel. Képessé váltak közlekedési táblák értelmezésére, az emberi nyelv elemzésére, az anyagok különböző feltételek közötti viselkedésének modellezésére. A gépek számos feladatban utolérték az emberiséget. Korábbi példák tanulmányozásával mintázatokat ismernek fel, amelyeket aztán más területeken alkalmaznak. Az ügyfélszolgálati munkától az orvosi diagnózis felállításáig a gépek alkalmazása egyre szélesebb körben válik gyakorlattá.
Az USA cégei a világon a legerősebbek a technológiai fejlesztés területén. A digitális forradalom következményei várhatóan itt figyelhetőek meg először. Az alacsony bérezésű munkák vannak leginkább veszélyben.
2016-ban az USA elnökének készített elemzés szerint a 20 dollárnál alacsonyabb órabérű munkák 83 százaléka automatizálva lesz.
A munkaerőpiac gyökeres átalakulása új politikai irányvonalat követel, ami miközben megvédi a kiszolgáltatott rétegeket, kiaknázza az új kor lehetőségeit.
A gazdaság rugalmassága
Ebben az állandóan változó világban az embereknek és a gazdaság szereplőinek nagyobb szabadságra van szükségük a kutatás és innováció területén.
A személyes feladatoktól a teljes iparágakig minden változóban van. Őrültség lenne a fennálló rend egyelőre változatlan elemeit maradandónak feltételezni.
Jelen korunk döntéshozói bár felismerték a változáshoz való alkalmazkodás erejét, mégsem eszerint cselekednek. Az elmúlt évtizedekben az üzleti és munkaerőpiaci folyamatok kiszámíthatatlanná váltak.
A gazdasági lendület visszaesésének oka, ahogy John Haltiwanger közgazdász egyszer megfogalmazta, „az ezer metszés” lesz, ahol a metszések a munkával szemben felállított korlátokat jelentik. Morris Kleiner közgazdász szerint míg az 50-es években az amerikai munkavállalók csupán 5 százalékának volt szüksége állami engedélyre a munkavégzéshez, addig 2008-ra ez 30 százalékra növekedett.
Ubermodell
Napjaink fiatal, gyorsan növekedő, műszaki vállalkozásai szintén problémákba ütköznek. Az Uber városról városra vívja csatáit a taxikkal szemben, annak ellenére, hogy fogyasztói egyértelműen kiállnak az általa közvetített szolgáltatás biztonsága és kényelme mellett.
A szabályozások elleni csatákban a fennálló rend őrzői gyakran a jelenlegi feltételek megtartásáért küzdenek, ami csakis az ő érdekeiket szolgálja. A több évtizedes szabályozások sok esetben arra szolgálnak, hogy megvédjék a fogyasztókat az ún. információs aszimmetriától, aminek jelen korunkban többé már semmi értelme sincsen. A Lyft-sofőr legutóbbi útvonalától az Airbnb-szállásadó vendégeinek személyes értékeléséig, manapság a fogyasztók többet tudnak termékeikről, mint valaha.
A kereslet, termékek és szolgáltatások átláthatóságában bekövetkezett áttörések a gazdaság más területeit is átalakították. Tudjuk, melyek azok a sípályák, ahol nem növelik a hóvastagságot, és melyek azok a repülőtársaságok, akik a legjobb on-time érkezéssel rendelkeznek. Ahogy a technológia fejlődik, a verseny egyre inkább kiegyenlítődik.
Előbbi a vállalatok versenyén keresztül hasznot hoz az embereknek, míg utóbbi a kormányokhoz kötődő kapcsolatain keresztül megakadályozza, hogy régi érdekek sérüljenek.
A foglalkoztatás újraértelmezése
A munkaadók és munkavállalók közötti kapcsolat egy újabb terület, ahol az USA az újítás és a régihez való ragaszkodás között ingadozik. A cégek dolgozóikat munkavállalóként vagy alvállalkozóként alkalmazzák. Ez a fajta osztályozás meghatározza például azt, hogy megfizetik-e a túlórát és a munkavégzéssel kapcsolatos sérülések kárpótlását.
A munkavállalók korábban ismert besorolását újra kell gondolni. Krueger és Seth Harris, az USA korábbi munkaügyi miniszterhelyettese egy új meghatározás bevezetését kezdeményezte. Az ún. „független dolgozók” nem lennének jogosultak sem túlóra pótlékra, sem munkanélküliség esetére szóló biztosításra, de mégsem rekednének ki teljesen a munkaerőpiacról. Az ehhez hasonló javaslatokat érdemes jól végiggondolni, valamint megvizsgálni, miképpen lehetséges bevezetni úgy, hogy ne tegyék még bonyolultabbá a munkavállalói kategória-rendszert.
Pénz a semmiért?
A munka megóv minket a három fő rossztól: a szegénységtől, az unalomtól és a bűntől – mondta Voltaire.
A döntéshozóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy az egyének és a közösségek számára a munka sokkal többet jelent a pénzkereseti lehetőségnél.
Korunk egyik legnagyobb vitája az ún. feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése körül alakult ki, ami egy adott politikai közösség (pl. állampolgárok) egyéni alapon és feltétel nélkül rendszeresen fizetett jövedelemét jelenti.
A feltétel nélküli alapjövedelemnek a múltban sok támogatója volt, köztük Martin Luther King, Richard Nixon amerikai elnök. Napjainkban egyre szélesebb körben válik népszerűvé, többek között a finn és svájci kormányban, illetve egyes dán városvezetésben.
2014-ben az USA-ban 134 millió háztartásában átlagosan 2,6 ember élt. A létminimum ugyanabban az évben 18 000 dollár volt évente. A feltétel nélküli alapjövedelem tehát évi 2400 milliárd dollár kiadást jelentene évente, ami az éves szövetségi adóbevétel 75 százalékának felel meg. Az USA nemzeti jövedelmének mostani szintjén ennek kifizetése lehetetlen.
Bértámogatás
2009 júliusa és 2016 márciusa között havonta 160 000 új munkahely jött létre az USA-ban. A munkanélküliségi ráta 10 százalékról 5 százalékra esett vissza. Több jel is arra mutat, hogy a munkahelybővülés csak átmeneti, ami elfedi a munkaerőpiac szerkezeti hiányosságait. Mivel az elvégzett munka sokkal többet jelent a pénzkeresetnél, nagyobb támogatást érdemelne. A feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben erre csak a bértámogatás képes.
A 60-as években, Denverben és Seattle-ben kísérleteket végeztek a feltétel nélküli alapjövedelem és a bértámogatás összehasonlítására. Az eredmények magukért beszélnek.
A munkát jutalmazni dicséretes dolog, de a bértámogatás mégsem a legmegfelelőbb eszköz. Ha a munka ára növekszik, a vállalatok egyre kevesebbet vesznek belőle, miközben minden más változatlan marad.
Az emberi tényező
A technológiai újítások növelik a termelékenységet és a jólétet, de ezzel egy időben teljesen átformálják a munkaerő piacot. Hogy pontosan hogyan, azt az átalakulás pillanataiban szinte lehetetlen előre megjósolni.
Támogatni az embereket, a szervezeteket és az intézeteket abban, hogy a lehető legjobban tudjanak boldogulni a jövőben.
(via Foreign Affairs)
